Közzétéve:

Kedvenc fűszereim

Anyukám és nagymamám háztartását uralta a majoránna és az őrölt fehérbors, szezonban a kapor, valamint az állandó kellék, a Vegeta. Ezek után igen későn került arra sor, hogy más fűszerekkel is próbálkozzak. Azok pedig általában spontán fúszervásárlások után igen vegyes eredményekkel végződtek.

Az elmúlt fél-háromnegyed év stabil kezdőcsapata a konyhában az alábbi négy fűszer, amiknek az íze és illata nagyon-nagyon jelentős szerepet kap az otthoni táplálkozásunkban is.

Borsikafű (Csombor)

Amikor összeszedtem a gondolataimat, bizony előkerült a 2008 nyarán a Kistücsökben elfogyasztott mustáros-borsikafűves szarvasragu, ami az abbahagyhatatlan típusú ízeket adta, jelentős mértékben a csombornak. Azóta posztoltam pár receptet, amiket otthon csináltam és mindegyikben benne volt ez a jó kis növényke, szinte a bors helyettesítesítőjeként. Ugyan a bors és a borsikafű zamatai nem egyenértékűek és csak részben hasonlatosak, nálam mégis működött, működik a kiváltás. Ragúba, pörköltbe tökéletes, szelethúsok sütésénél esély van a megkeseredésére, így itt inkább a húshoz készülő pecsenyelébe, szószba érdemes tenni.

Fokhagymagranulátum

  A fokhagyma nem is hagyma, hanem fűszer (ha jól emlékszem Zorró megállapításának lényegére) és a granulált, porított változat azért lett nagy kedvencem, mert a többi szárított fűszerrel ellentétben igen közel áll az íze az eredeti, nyers, friss fokhagymához (intenzításban nyilván tud fölérni hozzá), viszont lényegesen könnyebben kezelhető, használható. Vaslapon-grillen sütött húsoknál kellemesen rákaramelizálódik a hús felületétre, enyhe édeskés zamattal, ami a fokhagymát kedvelőknek – szerintem újfajta örömöket okozhat.

 Friss koriander

A friss koriander – mint sokszor közösen megállapítottuk a társasággal – köszönőviszonyban sincs a szemes vagy a morzsolt, porított korianderrel. Akár húsra hintve, akár salátába keverve, akár leves tálalásakor a csésze vagy a tányér aljára halmozva igazi frissítű, üdítő, orális orgazmus irányába  mozdító ízélményt okoz. Sűrű közel-keleti típusú joghurtitalba keverve is országos. Ami pedig konkrét vendéglátóipari élményem: van egy tortilla-s csirkeleves az Arriba Taqueria-kban , amiben kereskedelmi mennyiségű friss koriander tesznek – na ez mindig jó, de másnaposság esetén világbajnoki dobogós.

 Lestyán

Néha nagyobb bevásárlásokkor gyűjtőgető-rohamot kapok a fűszeres polc előtt. Korábban hipermarketben, mostanában inkább valami szaküzletben, amibe egyszer, évekkel ezelőtt belekeveredett a lestyán is. Majd pár héttel később, amikor levest ízesítettem, megnézegettem, hogy Kotányiék mit írtak a morzsolt lestyán csomagolására és már adagoltam is bele a jó kis húslevesbe. Számomra, aki addig ezzel az ízzel nem találkozott, a húsleves-roszág csillagkapuját nyitotta meg ez a fűszer. Valahogy – bár lehet, hogy ezt csak beleképzelem – a többi fűszer, a zöldségek és a hús ízei is másképp érvényesülnek a lében. Csak javasolni tudom, nálam, nekem azóta kötelező elem és kifejezetten szomorú vagyok, ha nincs otthon.

Tételek a laboratóriumban 

A közelmúltban hazakerült vagy ismét előtérbe sodrodó kísérleti fűszerek: őrölt majoránna, őrölt babérlevél, egész koriander. Előbbiek a morzsolt és egész formátumhoz hasonló ízzel bírnak (talán az őrölt babérlevél kicsit édeskésebb) és olyan ételekben kiválóak, ahol nem jó, nem illeszkedik a morzsolt és az egész levélke. Utóbbihoz még keresem a megfelelő felhasználási módot (ötletek jöhetnek), de leginkább azt látom most jó útnak, amit a mustármag is hordozott.

Ezt a posztot 3 hónapja tervezem befejezni, remélem, most már sor kerül a régebbiekre is. 🙂

 

Közzétéve:

50 dolog arról, milyen is hivatásos szakácsnak lenni

Mire kell felkészülnie annak, aki a szakácskodásból akar megélni. 

Rendszeresen olvasom jEnci blogját, amit angliai szakácskodásáról szól, és ehhez kapcsolódó élményeinek gyűjteménye, emellett ismeretterjesztő tartalmakat is felvonultat. Hősünk korábban Heston Blumenthal Hinds Head nevű gasztropubjában dolgozott Bray-ben, ahol a a séf világhírű The Fat Duck nevű, leírások alapján is zseniális étterme is működik. (A The Fat Duck-ban tálalják a Sound of the sea nevű ételkompozíciót úgy, hogy az étel érkezése előtt hoznak egy iPod-ot, amiben a tenger hangjait játszák le és az étel fogyasztása közben javasolják hallgatni…) A szakácslány közben Londonba igazolt a két Michelin-csillagos Square-be, ami azért jelzi, hogy nem tehetségtelen egyénről van szó.

Nemrégiben posztolt egyet saját karrierjéről, amiben linkelve benne volt egy jó kis ötvenes felsorolás a szakácsszakma sajátosságairól. Ennek eredeti változatát egy kanadai blogon találtam meg.

Íme a magyar változata:

  1. Mindig lesznek friss vágások a karjaidon és a kezeiden.
  2. Soha nem fogsz új embereket megismerni, mivel a közösségi életed a nullához konvergál.
  3. Nehéz lesz új párkapcsolatot kezdened, annyira értékessé válik az idő, amit egyedül tölthetsz.
  4. El fogod veszíteni a közösségi képességeidet.
  5. A humorod lealacsonyodik a rasszista, soviniszta és malacviccek szintjére.
  6. Nagy valószínűséggel megtanulsz úgy kármokodni, mint a kocsi és legvégül már észre sem fogod venni, hogy így beszélsz.
  7. Várhatóan kicsit rögeszméssé válsz és minden témáról az étel jut majd eszedbe, ezáltal minden beszélgetésed előbb-utóbb vissza is kanyarodnak majd a főzéshez.
  8. Hosszú ideig aprópénzért fogsz dolgozni.
  9. A súlyod megváltozik: vagy nagyon elfogysz vagy nagyon meghízol.
  10. Soha többé nem lesz napbarnította bőröd.
  11. Nem fogsz híressé válni.
  12. Ki fog alakulni valamilyen (rossz) szokásod, függőséged: a legesélyesebb a kávéfüggőség, a dohányzás (elsősorban cigaretta), rendszeres alkoholfogyasztás, szerencsejáték, marihuana (vagy keményebb), esetleg energiaital.
  13. A talpad tönkremegy.
  14. A hátad (gerinced) tönkremegy.
  15. A kezeid tönkremennek.
  16. Folyamatos alváshiányban fogod élni az életedet.
  17. Elkezded rávenni a barátaidat, hogy minden közös programot a te napirended/hetirended alapján szervezzenek, ami alapvetően a szöges ellentéte az ő életüknek, mivel te általában nem tudod előre, mikor lesz szabadnapod és jó eséllyel azoknak a dátumán nem is fogsz tudni változtatni.
  18. Erősen ideges természetűvé válsz.
  19. Sokkal hajlamosabb leszel arra, hogy mindenen felb@szd magad
  20. Fogékonyságod mások alacsony hatékonyságának és ésszerűtlenségének felismerésére megnő, míg az erre vonatkozó toleranciaszinted ugyanolyan mértékben lecsökken.
  21. Életed legnagyobb részét kicsi, sivár, rossz szellőzésű, meleg, zajos, párás, mesterségesen megvilágított, ablak nélküli helységekben fogod tölteni emberek egy kis csoportjával összezárva, akik a közösségi érintkezés egyetlen felületét képezik majd számodra.
  22. Minden valaha általad lehetségesnek gondolt és törvényes időkeretnél hosszabb ideig fogsz dolgozni.
  23. Az ébren töltött idődet állva fogod eltölteni annak a szikrányi esélye nélkül, hogy akár 5 percre leülj.
  24. A legrövidebb munkanapjaid hosszabbak lesznek, mint az emberek többségének leghosszabb munkanapjai, és a leghosszabb munkanapjaid (amik nagyjából a munkaheted felét fogják jelenteni) hosszabbak lesznek, mint amennyi időt egy átlagember ébren tölt naponta.
  25. Soha nem fogsz ínyenc vacsorát főzni otthon. Túl fáradt és túl ideges leszel a főzéshez.
  26. Jó eséllyel elkezdesz gyorséttermi kaját és instant tésztákat vagy leveseket enni.
  27. Testi vagy lelki erőszak alanyává válsz. Hivatalosan ez egy személyiségteszt lesz, a valóságban a szórakoztatás egy formája.
  28. Arra a sorsra fogsz jutni, hogy a rengeteg, a munkával töltött idő által a kollégáid jobban fognak ismerni, mint a társad, a családod és a barátaid.
  29. Olyan emberekkel fogsz találkozni és erős kapcsolatot kialakítani, akikről korábban azt sem gondoltad volna, hogy akár egyszer is beszélgetnél velük.
  30. Állandó stresszben fogsz létezni.
  31. Soha nem lesz pótolhatatlan és mindig 110 %-on kell teljesítened.
  32. Mindig kimerült leszel.
  33. Nem lesz lehetőséged beteget jelentened másnaposság miatt.
  34. Azt várják majd tőled, hogy a munkát minden másnál fontosabbként kezeld az életedben.
  35. Soha nem fognak megdícsérni.
  36. A feletteseidet mindenható mesternek kell tekintened: soha nem kérdezhetsz vissza, nem próbálhatod meg kifejteni a véleményed, nem kezdeményezhetsz beszélgetést vagy más formáját a fegyelemsértésnek, még akkor sem, ha tudod, hogy valamit nem jól csinálnak, illetve elfogadhatatlanul viselkednek veled.
  37. Rendkívül nehéz lesz számodra nézni, ahogy a barátaid főznek.
  38. Édesanyád nem fog főzni neked, mert zavarban lesz tőle(d).
  39. A családod azt várja majd, hogy karácsonykor te főzz otthon, minden évben. Szerencsédre, minden második évben dolgozni fogsz karácsonykor.
  40. Minimum minden második, de lehet hogy minden évben dolgozni fogsz karácsonykor, szilveszterkor, anyák napján, az összes vallási és állami ünnepnapon, a születésnapodon, a párod születésnapján és minden más ünnepnapon, ami lehetséges.
  41. Hosszú-hosszú éveket kell ledolgoznod szerviens munkakörökben, mielőtt elérnél bármilyen érdemi felelőséget hordozó pozíciót kaphatnál.
  42. Minél jobb étteremben dolgozol, annál hosszabbak a munkanapok, annál nagyobb a nyomás és a stressz, annál egészségtelenebb életmódot kell folytatnod, annál könyöklősebb környezetre kell felkészülnöd, annál kevesebb alvásra lesz lehetőséged, annál kevesebb lehetőséged lesz rendeset és rendesen enni és a többi, és a többi…
  43. Rendszeresen el fogsz követni hibákat, amiket minden alkalommal a szemedre fog vetni valaki azzal, hogy te biztosan csak emberszabású lehetsz, mert emberek nem követnek el ilyen hibákat.
  44. Ha nő vagy, akkor folyamatos tárgya leszel hímsoviniszta megjegyzéseknek, disznóvicceknek, szexuális zaklatásnak, lekicsinylő beszólásoknak és a mestruációs ciklusodra célozgató megjegyzéseknek.
  45. A barátaid és a családod sosem fogja megérteni, hogy miből is áll a munkád és soha nem is leszel képes ezt megértetni velük.
  46. Jelentős összegeket fogsz költeni konyai eszközökre, könyvekre és minőségi éttermekben étkezésre, ami miatt nem fog elég pénzed maradni más fontos dolgokra.
  47. Mások számára ijesztő vonzalom fog benned kialakulni kések iránt.
  48. Ha cukrászséf vagy, mások számára ijesztő vonzalom fog benned kialakulni kanalak iránt.
  49. Kiütéseid lesznek a popesz-vájatodban (lásd még kőműves-dekoltázs) a meleg, az izzadtság és a súrlódás együttes hatásától, ami soha nem fog meggyógyulni rendesen, néha elfertőződik majd, és általában váladékos lesz és viszketni fog…
  50. Ha te a megfelelő embertípus vagy, akkor minden nap hálát fogsz adni a vezérlő csillagodnak, hogy arra az útra vezetett, amin meghoztad életed legjobb döntését és szakács lettél. Szerelmes leszel a szakmádba és soha nem gondolsz majd vissza ezekre a dolgokra…
Közzétéve:

A kedvenc fagylaltjaim 2013

Az elmúlt években nem volt jellemző, de idén sikerült rákattani a fagyira, már egészen korán, amint vége volt a télnek április elején. 🙂 Azóta voltak folyamatosan felfedező típusú kísérleteim, kísérleteink, de az alábbi 4 fagyit mostanában ne látom, hogy bármi lekörözné.

 Vári Cukrászda fagyikínálat

4. Vári cukrászda – Sacher

A rákosszentmihályi cukrászda mind fantáziadús kínálatában, mind kreatívitásában a legnagyobbak egyike. Aki itt nem talál kedvére valót a minimum 50-60 fajtából, az igazából nem is szereti a fagyit.

A rengeteg natúr és szinte extravagánsan egyedi és fűszeres íz közül nekem, mint a tömény csokoládéíz nagy rajongójának a sacher torta jégbe fojtása itt teljesedik ki: masszív étcsokoládé, testes sárgabarack lekvárral és testes kakaós piskótával gazdagon megtöltve.

 

3. Gelato Rosa – Málna

A Szent István tér sarkán, a Bazílika megújult, új életre kelt környezetében a virágalakban a tölcsérbe kent fagyik kicsiny ékszerdoboza  ez a fagyizó, ahol rendkívül ötletes új és klasszikus régi ízek mellett nyírfacukros fagyik is vannak. Ők a szorbet-típusú fagyik bajnokai. Az említett málna annyira málnaízű, hogy már-már valószínűtlen ízélményt nyújt. Vegytiszta gyümölcsíz, az agy enyhe elbizonytalanodásával, ahogy keresi a puha málnadarabkákat a szemtől érkező képekben, de nincsenek. Sztenderden hibátlan.

2. Szamos – Karamell

A Szamos Marcipán cukrászdákban is nagyon jó a fagyi minősége. Szilviám rendszeresen eszik puncsot, ami tudjuk, hogy sok esetben kérdőjeles (a puncstorta meg biztosan az a cukrászdák 98 %-ban), van kiváló Eszterházy tortát idéző, illetve szatmári szilvapálinkás fagyi is, de nálam a karamell innen a csúcs, azáltal, hogy nem csak aroma, hanem tényleg karamellizált cukor alapú – az otthoni karamellás tejet idéző, telt, ragyogó íz. Fenséges. Kedvenc Szamos Cukrászdánk a Szépkilátás a Svábhegyen. A kertben egy reggeli nyáron főúri élmény.

1. Fragola – Pisztácia

A Fragola a Budapestszerte egyre nagyobb népszerűségnek örvendő olasz kézműves fagyizó-hálózat, ami gyorsan fölért a hazai kínálat tetejére, a legjobbak közé. Az idei első (egyébként sorrendben harmadik, és remélhetőleg hamarosan poszt témáját képező) Street Food Show-n sikerüt megkóstolni tőlük a szicíliai pisztáciát, ami újraértelmezte a fagylaltról alkotott minden elképzelésemet. A közelmúltba trendivé forduló sós édességek egyike, ugyanis konkrétan és erőteljesen sós pisztácia íze van, édesen. Abbahagyhatatlan és megunhatatlan. Kicsit kezdtem is félni már, hogy megsérült au agyközpontom az állandó sós pisztácia fagyi miatt, ahogy a gasztrobloggereknek a vietnámi pho leves által, ezért egy ideje szüneteltetem a fogyasztását, de nem sokáig, szerintem. 🙂

fragola

Bónusz trekk: a legjobb tölcsér – a saját kezüleg csavart és kisütött óriástölcsér a Gerbeaud-ban, amit üresen is érdemes enni, illetve azoknak, akik nyitottak ilyesmire: paleolit fagyi  kapható a Baross Cukrászdában a Baross utca és a Nagykörút sarkától 50-60 méterre, a fahéjas alma kifejezetten korrekt és hagyományos fagyikkal is versenyképes.

Közzétéve:

Sör retro

Valamiért úgy emlékeztem, hogy a retro sorozatban már volt sörös fejezet is, de nem. Most egy egész galériányi unikális sörösüveg címkét sikerült megörökítenem, amit az alábbi képre kattintva a Söröscímke galériában lehet végignézni. 🙂

Természetesen újabb sörnevek, sörfajták itthonról és külföldről nagy szeretettel vártak részemről. 🙂

Közzétéve:

Berry-k = Bogyósok angolul?

Ez egy olyan poszt, amiben leírok minden berry-re végződő angol gyümölcsnevet, amit csak találtam a neten, mert ez szerintem jó.

 

bogyósok angolul

ABC a sorrend:

barberry borbolya
bayberry amerikai viaszbokor
bearberry medveszőlő
blackberry földi szeder
blueberry fekete áfonya
cowberry áfonya
cranberry tőzegáfonya
crowberry varjúbogyó (mámorka)
elderberry bodza
gooseberry egres
hackberry ostorfa
honeyberry lonc
mulberry faeper
nannyberry Viburnum lentago (valami fa)
raspberry málna
strawberry eper
wolfberry Goji (kínai farkasbogyó)

 

Közzétéve:

Mindenki CEO

Ha nem is félelmetes mélységben, de viszonylag nagy rendszerességgel használom a LinkedIn nevű szakmai-céges közösségi oldalt, ahol nyilván szakmai titulusok és önbizalomnövelő megnevezések szerepelnek mindenkinek a neve mellett. Ennek kapcsán morfondírozok azon egy ideje, miért is zavar, hogy oly sokan olyan nyilvánvaló módon használják a CEO kifejezést.

Segített rátalálni a megoldásra német-olasz főnököm, akinek – nyilván a vállalati kultúra és a társadalmi értékek miatt, amik mentén szocializálódott – az igazgatósági tagság, illetve az ügyvezető igazgatói státusz felér egy szentté avatással, de legalábbis egy bíborosi kinevezéssel. Azt hiszem, ez a fajta pátosz és áhítat némileg túlzás, de talán ez az egyik véglet. A másik az a véglet – amibe 5 éve magam is belecsúsztam – amikor a mögöttes tartalom nélkül, trendiségből, álsztárságból kinevezik az emberek saját magukat fővezérnek. Megnézem most, mitől is lesz CEO egy CEO.

 

CEO és társai

CEO, CIO, COO, CFO, CTO, CMO, CRO. Ezek amikről tudom, hogy mit jelent és azt gondolom, mindegyiknek kell, hogy legyen egy szolíd, legalább évtizedes tapasztalat, meg óriási tudás. Csak rutinos, ravasz rókák (jobban mondva róka urak és róka hölgyek) lehetnek csak olyan chief-ek, akik nem csak a névjegykártyájukon azok.

Nagy-Vállalat

CEO-ja csak olyan szervezetnek lehet, aminek vannak tulajdonosai, akik számonkérnek, profitot, hasznot, osztalékot akarnak látni. Kb mindenáron. Csak a mérték számít. Szóval CEO-ja szerintem olyan cégnek legyen, amit Rt-nek hívnak.
Ugyancsak legyen olyan az a cég, ahol van a részvénytársaság mellé van apparátus is. Mert az egyszemélyes vállalatnál csak egy bénább van, ha  mindenki vezető. Ezt – állítólag – Mexikói hadsereg szindrómának hívják, mert a 19. században a jó mexikóiak azért nem tudtak sikeresen csatározni, mert nem volt katona a hadseregben, csak tisztek. Határozzuk meg a CEO-hoz szükséges kritikus tömeget mondjuk 500-ban. Az egy elég nagy szám.

B.O.D.

A fő-executive elég keveset ér (mondhatjuk, hogy elég hülyén néz ki) a többi executive nélkül (a hárombetűs rövidítések tanácsa, ugye). A Board of Director, magyarul az igazgatótanács az, akiket a vezérigazgató irányít, illetve akiknek azért egy kicsit beszámolással tartozik, meg persze közösen hoznak döntést. Tábornokok, összezárva. 🙂

Riszpekt

A kor talán annyira nem számít, bár egy diplomát feltételezve, meg a fent említett évtizedes tapasztalatot mellétéve, senki nem lesz becsületes módon CEO 28 éves korában. Ha mégis, akkor a) zseni, b) zseniális ötlete volt, de b) esetben hamar ki fogják b@szni a fő részvényesek, mivel ki fog csúszni a kezéből az irányítás, hiszen nem tudja, hogyan kell ezt megakadályozni. A CEO-t tisztelet kell, hogy övezze. Az, hogy ez rajongással teli vagy félelemmel teli, már másodlagos rövidtávon. Hosszútávon meg… van rossz CEO, jó CEO s még több. 🙂

 

 

Közzétéve:

Álmaim hentese

Eléggé nagy húsfogyasztók vagyunk, hétköznapi szinten is. Nyilván ez nem egyedi jelenség, sőt az sem, amiről most írni fogok. Vágyom egy jó hentesre, ahol nem csak a szakemberek stílusosak (mondjuk, hogy jópofák) és kedvesek, de a portéka is kiszámíthatóan megfelelő minőségű. Plusz még lenne nekem néhány olyan igényem, ami – szerintem – nem extra, mégsem találtam még olyan húsboltot (pedig piac mellett lakunk ugye), ami ezeknek  a fent leírtakkal együtt mind meg tud(na), akar(na) felelni.


Kívánalmaim

  • általában legyen minden: szárnyas (csirke, tyúk, kacsa, liba), nyúl, vad, sertés, bárány, birka, kecske, marha, borjú és még belsőség is
  • póriasabb húsokból legyen mindig konyhakész változat: csirke/pulykamell csíkozva, kockázva, csirkecomb kicsontozva, sertéscomb kockázva, csíkozva, nyúl bontva, bárány/birka lefaggyúzva, kockázva, darabolva
  • nemesebb húsokból (szűzpecsenye, bélszín, hátszín, rib-eye etc) lehessen venni akár egy szeletet is
  • hízott libamájból is lehessen venni egy darabot
  • legyenek rendes fűszerekkel pácolt húsok is legalább csúcsidőben (hétvége, ünnepek környéke), illetve darált, feldolgozott áruk (hamburger hús, tatár tojás nélkül bekeverve, pjeskavica, csevapcsicsa) megfelelő minőségben, nem szemétből, átbaszósan
  • legyen rendes HÚS és csak rendes HÚSBÓL debreceni, krinolin, virsli, párizsi, májas, egyéb kevert felvágottak, hurka, sütnivaló és főznivaló kolbász, plusz nem csak zsírból és porcogóból készült füstöltáru

Túl nagyok az igényeim? Simán lehet, hogy igen. Addig is néhány toplista Budapest és az ország legjobb henteseiről segítségként, nyilván átfedésekkel az elmúlt néhány évből:

Kiegészítésként a már sokszor megidézett kedvencem: Jáner hentes, Óbuda

Plusz még amiről nagyon jókat hallottam, de a listán nem szerepel: Borda húsbolt, Dunabogdány.

Minden javaslat, kedvenc erősen elvárt. 🙂

 

Közzétéve:

A semmihez sem értő ember

A semmihez nem értés nagy kincs. Nagyobb tálentum ez, mint bármi, amit ténylegesen tehetségnek, Istentől kapott ajándéknak nevezünk. A semmihez sem értés közepette jól kérdezni, jó ütemben email-t írni, kiadós, tartalmas és szépen megfogalmazott prezentációkat készíteni felér egy MBA-val, de akár 15-20 év iparági tapasztalattal. Pár pontban tekintsük át, milyen lehetőségei, döntési helyzetei lehetnek egy semmihez sem értőnek, ha érvényesülni akar.

Belépés a munkaerő piacra: a) kezdhetjük egyszeri irodistaként, adminisztrátorként, úgynevezett CLERK-ként, ami fáradtságos, sok évet, sok időt felemésztő lehetőség, miközben figyelnünk kell arra, hogy nehogy ránk ragadjon valami, amit aztán felhasználhatnak ellenünk, mint holmi tudás bizonyítéka b) gyorsabb és hatékonyabb, ha egy gyakornoki program keretében vagy más, könnyű megoldással egyből egy MANAGER titulussal felruházott pozícióban kezdünk, még ha beosztottunk nincs is, mivel így az érdemi munkától távolabb, de a döntéshozókhoz közelebb kezdjük építeni a karrierünket.

Szoftverhasználat: ha el akarjuk kerülni a folyamatok megértését (ez azért jó, mert így hosszú szakmai múlttal a hátunk mögött is mindig őszinte csodálkozással tudunk nézni egy olyan megbeszélésen, amin pl egy folyamat átalakításáról, egy új funkció fejlesztésének részleteiről, esetleg egy szervezeti átalakításról beszélnek), semmiképpen se legyen hozzáférésünk egy vállalatnál (ahova bejárunk “dolgozni”) olyan rendszerhez, ami az adott cég ügyfeleiről és/vagy pénzügyeiről tartalmaz információkat. Maradjunk szigorúan az office programcsomagnál, abból bajunk nem sok lehet (powerpoint ikonja legyen könnyen elérhető helyen, excel-lel óvatosabban). Extraként – outlook használatának fontos elemei: naptár megosztásokra és levelezőlistákra kiemelet figyelemmel felkerülni.

Kulcsszavak: fókuszáljunk a rövidítésekre és azok megfelelő időben és térben/közegben történő használatára. 15-20 betükombinációval főosztályvezetők, 35-40-nel akár ügyvezető igazgatók is lehetünk (céges autóval, távoli eléréssel); emellett nyilvánvaló sztenderdek: projekt, portfólió, launch, implementation, üzleti oldal (IT oldalon semmihez sem értés esetén), szupport, sysdev, (de)duplikáció (üzleti területen semmihez sem értés esetén), fókusz.

Felelősségvállalás: multinacionális vállalati, illetve katonai közegből hozott, bevált metódússal reagáljunk az összes felelősséggel teli helyzetre – ha pozitívan érint minket, sikergyanús, álljunk előre és a legszebb mosolyunkkal fogadjuk az elismeréseket; – ha rosszra fordulnak a dolgok, azonnal hárítsuk át a felelősséget az egyik beosztottunkra (hiszen mi nem dolgozunk, mert nem értünk semmihez), vagy rántsuk elő az egyik akcióterv sablonunkat, amelynek segítségével hamar a vizsgálóbizottságot vezető koordinátor szerepébe mozgathatjuk magunkat a kritikus zónából.

Stressz és terhelés: május végére, június elejére, illetve december közepére legyünk mindig nagyon mélabúsak, elgyötörtek, mutassuk magunkat igen kimerültnek, hogy szabadságigényünket automatikusan elfogadják, illetve ha valamit ezekben az időszakokban nekünk adnának feladatként, attól gyorsan meg tudjunk szabadulni. Termékbevezetés, kiemelt médiakampányok indulása és új rendszerverziók élesítése környékén engedjünk meg magunknak egy-két hét betegszabadságot vagy home office-t, idei kimerültségre vagy nagy koncentrációt és csöndet igénylő elemző feladat elvégzésére hivatkozva.

Fizetésemelés, teljesítmény értékelés: ne legyünk mohók, mindig láttassuk magunkat alázatosnak, akik hajlandóak némi aprópénzért bevállalni új felelősségi köröket, feladatokat – úgyis rutinosan másra tudjuk lőcsölni ezeket 1-2 negyedéven belül. Projektbónuszokból – egy szép prezentáció vagy egy jó ütemben megírt összefoglaló email segítségével – csípjük le a részünket, míg a fizetésemelésekről születő döntés környékén kérjük meg fejvadász vagy más cégeknél HR vezető barátainkat, hogy ez szimpatikus ajánlatot küldjenek már át nekünk, amit mi utána “de én szívesebben maradnék” arckifejezéssel, lojális, kicsit félrefordított fejjel és apró sóhajokkal kísérve legalább 3-4 érintett szenior menedzsernek juttassunk el.

A fentiek szerint a semmihez sem értő ember mégis ért egy-két dologhoz, ami által a semmihez sem értés langyos mocsarát ízlés szerint termálfürdővé, esetleg pool báros, pezsgőfürdős medencévé varázsolja saját magának. Te az vagy? Én az vagyok? Ismersz valakit, aki ilyen? Szánalmasnak gondolod a hasonló attitűddel, háttérrel felvértezett kollégádat?

Gondold át, hogy ő csinálja jól vagy te…

Közzétéve:

Sous vide próba – Vákuumos valóság

Azoknak, akik nem tudják, plusz azoknak, akik tudják, de még jobban akarják tudni: íme két oldal arról, mi is a sous vide mögött lapuló technika és technológia: magyarul és angolul. A szóösszetétel maga francia és a vákuum alatt jelentéssel bír. A korábban emberi fogyasztásra alkalmassá igazán nem tehető alapanyagok (főként húsok) elkészítésében hozott elemi áttörést a sous vide, a közelmúltig bezárólag a profi környezetben, azaz éttermi viszonyok között.

Ugyanakkor nyilván valakinek eszébe jutott, hogy miért ne lehetne otthon is sous-vide-olni a marhapofát, meg a borjúnyakat vagy akár a céklát, így már készen is áll a bevetésre a SousVide Supreme nevű vákuumos pároló berendezés. A tavalyi Food Show-n láttuk először Szilvivel (és Fülöppel) közösen a remek masinát, aminek hazai forgalmazója promóciós céllal 3 napra odaadja bárkinek két gépét, csak írni kell a tapasztalatokról egy beszámolót, meg csinálni néhány fotót a husiról, amit varázsolsz vele. Mi is bárkik lettünk (Szilvi jelentkezése által) és teszteltünk egy szombaton és vasárnapon keresztül.

Három részre osztom a beszámolót, mivel elég hosszú lesz. Ahogy már én sem gyakran olvasok végig kurva hosszú, csak szöveges blog bejegyzéseket, nyilván  mástól sem várhatom ezt, ezért leírom itt, mik lesznek a témák, aztán lehet a szekciókat olvasgatni, amihez éppen kedved van: elsőként képes anyag a húsokról és a sous-vide-olás eredményéről, utána információk a tesztelés során megszerzett tippekről, trükkökről, tapasztalatokról, végül egy bekezdésnyi szöveg arról, miért lesz jó nekem, ha lesz itthon ilyen gépem a konyhapulton.

1. Sous vide húsok, ahogy mi próbáltuk

1.1 Nyúlcomb

Fűszereztük, súztuk, vákuumoztuk ahogy javasolták, és betettük négy órára, amiből (a napirend miatt) lett vagy hét, de legalább hat és fél. A nyúlból meg íztelen nyúlkrém lett, körbepirítani nem tudtuk, mert hullott darabokra. Megettük, de csak bánatunkban.

1.2 Kacsamell

A kacsamellnél már precízebbek voltunk, jobban fűszereztünk és a javasolt ideig volt benne a gépben nagyjából. Utána a bőrét még beirdaltam, zsírjának nagyrészét kisütöttem, körbepirítottam és olyat ettem, mint még soha. A következő képen látszik, hogy milyen volt, amikor szervíroztuk párolt fehérkáposztával.

1.3 Fehérpecsenye

Nagyon szépet sikerült belőle venni Konkoly és Konkoly hentesboltjában a Lehel csarnokban, mint látszik is. Olvadósan omlós lett, csak úgy önmagában megettük, de sajnos erről készen nincs kép.

1.4 Szarvasgerinc

A szarvasgerinc itt inkább egy szarvaskaraj volt, széles, kicsit eres, de gyönyörű, friss hús. Gorombára tört borókabogyóval zártuk össze és eszméletlen íze lett ettől, az állaga pedig hibátlanul omlós.

1.5 Borjúcomb

Nekem meglepetés volt a borjúcomb. Amilyen inasnak tűnt, annyira kellemes lett a kész változat: sóval és borssal megszórva, aztán párosával fürdetve lett kész. Itt volt egy köztes próba, amikor kivettük, még nem volt jó, aztán visszatettük. Végül kiváló lett. Ráadásul err lehetett a legszebb, legvékonyabb kérget pirítani.

2. A tanulságok

2.1 Ha vállalsz egy ilyen tesztelést, ne csinálj úgy, mint az egyszeri hülyegyerek (én) és ne vásárold fel a fél piacot, hogy majd te aztán kihasználod az időt és éjjel-nappal menni fog a sous vide gép, mert elveszik az élmény a sok melóban. Persze jó volt, de nyugodtabban jobb lett volna.

2.2 Ha teheted, kérdezz meg olyat, aki már sous vide-olt korábban és tud adni némi tanácsot, milyen hússal érdemes próbálkozni és hogyan. Nekem volt/van ilyen a családban, még sem kérdeztem, annyira belelkesültem, hogy nem láttam, nem hallottam. 🙂 Ha nincs ismerősöd, elég lehet az is, ha megnézed Világevő sous vide videósorozatot Bíró Lajossal. 🙂 Illetve nyilván tud segíteni dr. gugli is.

2.3 Esélyes, hogy ez a sous vide gép nem ér a nyomába az éttermi konyhán használt “ipari” gépeknek, de ami még esélyesebb, hogy a piacon kapható lakossági hús nem ér a nyomába a sous vide-olást napi gyakorlatban végrehajtó éttermek húsainak. Ugyanis bármilyen időt mondtak az öcsikéim, hogy mennyi ideig kell csinálni, mindig a géphez adott használati utasításban leírthoz volt végül közelebb a megfelelő időtartam.

2.4 Bár a gép forgalmazója azt mondja, hogy előbb a sous vide, utána a pirítás, a szakácstestvérek azt mondják, inkább fordítva, mert a pirítás megöli a baktériumokat a hús felületéről, amik a 70 fokos vízben a vákuumzacsiban csak szaporodnak, illetve az előtte pirítás csak jobban bent tartja a nedveket, zamatokat a húsban, nem engedi kiszökni a 4-6-8-10 óra fődögélés alatt. Hajlamos vagyok inni a gyakorlottaknak a használati utasítás ellenében.

3. Miért jó a sous vide és miért lesz egy otthon azonnal, amint megengedhetjük magunknak?

3.1 Mert olyat tudsz csinálni szinte bármilyen húsból otthon, amilyet addig elképzelni sem tudtál.

3.2 Mert ha sokat akarsz csinálni, csinálhatsz, eleve adagokban lesz kész a végén, hetekre betehed a fagyasztóba és ha utána az előírásoknak megfelelően (50-60 fokos vízben) engeded ki, minden este ehetsz otthon éttermi minőségi ételt, akár zsíroskenyérrel. Mert megteheted.

3.3 Mert onnantól érdemes lesz megvenni a rúd tarját, egész bélszínt (szeletet nem ad a legjobb fej hentes sem), kiló karajt, hiszen a 3.2-es pontban leírtak szerint szinte akkor fogyasztod el a kiporciózott “maradékot”, amikor akarod.

3.4 Fentiek mentén bármikor mondhatod a cimboráknak, a családnak, a kollégáknak: “felugratok egy szelet sztékre?” és nem kell hozzá többet tenned, mint egy hagymás-szalonnás rántottához.

Így közel két hónap távlatából most nyugodt szívvel írom: jó mulatság volt és megéri otthonr egy ilyen eszköz, még ha ezzel is el lehet baszcsizni (lásd nyúl) bármit. De talán el is kell néhány “főzést” ahhoz, hogy utána rengeteg örömet szerezzen magunknak, a családunknak, barátainknak és üzletfeleinknek.

Közzétéve:

Eredetbonbonok 4. rész – Skóciai Szent Margit

Átugorván a nyelvi részeket, történelmi típusú bejegyzésekkel borzolom tovább a kedélyeket, mintegy lehetőséget adva mindazoknak, akik próbálnak fogást találni a sorozaton. Lássuk tehát, tényleg csak turbómagyar elemeket tud-e felvonultatni a Turul-barát szerző.

SKÓCIAI SZENT MARGIT

Szent Istvánnak két fiáról, Ottóról és Imréről tudunk, de valószínűleg voltak lányai is.

1022-ben, a dánok angliai betörése miatt Magyarországra menekült Edvárd, (vagy Edmund) angol trónörökös és fivére, akiket István befogadott és a Mecsekben birtokot is adományozott nekik.

A legenda szerint István egyik leánya, Ágota feleségül ment Edvárdhoz és 1043-ban, vagy 1047-ben Mecseknádasdon, az azóta elpusztult Réka várában leánygyermeket szült, aki a keresztségben a Margit nevet kapta. Ő tehát az anyja révén Árpád-házi Margit volt.

A krónikák szerint Edvárd 1050 után hazatérhetett, így Margit is vele ment. 1072-ben, egy újabb trónviszály miatt Skóciába menekültek, ahol Szent István unokája, Margit feleségül ment a kegyetlenségéről hírhedt III. Malcolm skót királyhoz. Malcolm a magyar hitves mellett megváltozott, felhagyott korábbi életvitelével, Margit pedig hűséges feleségként, az egyház pártfogójaként, a szegény istápolójaként, és mint a skót nép jótevője vonult be a történelembe. Nyolc gyermeket szült, akik közül kettőt később az egyház szentté avatott!

Margitot, annak 1093-ban bekövetkezett halála után a skótok már szentként tisztelték, majd 1693-ban a pápa (XII. Ince) Skócia patrónájává nyilvánította. Halálának évfordulója (november 16.) Skócia egyik nagy ünnepnapja, síremléke kegyhely, zarándokhely. Hamvait a reformáció pusztítása elől Spanyolországba, a Madrid melletti Escorialba menekítették.

Tehát 200 évvel IV. Béla leánya, Árpád-házi Szent Margit előtt élt egy másik (félig) Árpád-házi Szent Margit.

 

Az biztosnak látszik, hogy Margit Mecseknádasdon született. Biztosan magyar volt és a skótok patrónája, szent királynéja lett.

Ha a skótok szentként és magyarként tartják őt számon, akkor nekünk is megvan minden okunk rá, hogy ezt elfogadjuk és büszkék legyünk rá!

 

Mottó helyett: Tudtátok, hogy az összes uralkodó ház közül a magyar Árpád-ház adta a legtöbb szentet a katolikus egyháznak?