Közzétéve:

Puskák és Trabantok / Árpi ez kapufa …

Azt hittem rólad Tóta W., hogy egy tisztán látó, egyben éles nyelvű internetes közíró vagy. Picit tévedtem, mert téged is bevitt a kiváló politikai kommunikáció a zavarosba, halászni. Onnan meg nem látod, csak a fát, az erdőt mögötte nem veszed észre. Mondhatnám úgy is: nem látod a frásztól az erdőt. Itt ez a ‘Valós számok’ című remeked. Hát először érzem azt, hogy neked sem kell mindent leadni a szerkesztődnek, amit megírsz.

Szóval, hogy is van ez? Kádárnak kellett a nyugi, ezért inkább a következő generáció terhére hitelezte a nyomott árakat. Ez speciel igaz. Aztán felmentek az árak, viszont a fizetések meg a nyugdíjak legalább maradtak. Meg is tartotta minden kormány a lemaradást az elmúlt másfél évtizedben. Tehát jobb azért soha senkinek nem lett érzékelhetően, akár Orbán, akár Gyurcsány ‘Behind the weel’.

Szociálisan érzékeny szemüveged kicsit koszos már a pörköltszafttól, ezért engedd meg, hogy én leheljek rá egy földi párát. Ezzel felhívjam a figyelmedet arra, hogy az öreg néninek 2002-ben jutott még fél kiló farhát hó végén is, viszont lehet, hogy januártól csak 25-30 deka lesz, és akkor tényleg nem zabál majd két pofára.

Elfogyott a sok mobil, autó és számítógép… Igaz, Árpádom, de szerinted a sok eladott matériából hányat cash-elt ki a sok rongyrázó, mohó, sznob senkiházi? Ugye-ugye. Bevezetem nálad az áruhitel fogalmát, ahogy a tanárok bevezetik egyre több helyen, hogy e-mailen kell leadni a házi dolgozatot, ugyanakkor a sok szülő meg szereti tudni, hogy a gyereke merre kószál, hát meglepi a srácot egy mobillal 10 ezerért. Ez ám az oktalan sznobizmus… Tetvek!

Aztán ez a tandíj témakör is érdekes. Illetve az érdekes, ahogy látod. Inkább középszerű, tunya szakmunkásokra, szakmuksókra van szerinted szükség, mint az egyetemet éppen elvégző diplomás léhűtőkre? Vagy is hamár az emberkéből kihajtották középiskolában a megfelelő tudásbizonyítékot, akkor inkább adjunk a kezébe villáskulcsot, mint esetleg még szedjen magára valami magasabb szintű tudást egy diploma keretében. Az az egy diploma, Árpi, semmire sem elég, viszont legalább eldől a felcseperedő fiatalról, hogy tudja-e mit akar magától vagy nem.  Tart vagy 5 évig, és lehet, hogy az is kevés, azaz nem jut előrébb egy milimétert sem a kölyök, de legalább a nép kollektív tudása növekszik tovább, hogy aztán kinevelje, hátára vegye az igazán nagy tudással rendelkezőket. De egy autószerelő maximum kipufogódobot vesz a vállára, nem pedig a zseni csoporttársát magasztalja egy végigitalozott szerda éjszakán a kollégiumi büfében, aki aztán kellő önbizalmat nyervén domborít akkorát a pályáján, hogy felfigyelnek rá és lesz belőle több, nagyobb, okosabb, sikeresebb.

Mindenkinek meg van a maga szerepe abban, hogy egyszer, 30 év múlva újra nagyhírű és értékes legyen ez az ország és a nép. Valakinek csak egy jó beszólás, egy jól összerakott vélemény jut és utána a tanítás vagy egyéb középszerű és unottan vagy heveny alkoholizmussal végigkínlódható hivatás, élet. Mégis kell a sok diplomás, mert a központifűtés szerelőkre nem lehet (még a legjobbakra sem) masszív jövőt építeni. Érted-e?

Az élethez való hozzáállás pedig nem a diplomán, a végzettségen, hanem a szülői ház sparhertjénél fölszedett értékeken vagy koszon múlik. Amíg apu és anyu a segélyekben, a családi pótlék csillagos égig emelésében, a kiskapuk megtalálásában és a hasonló jókban hisz a kemény munka és a korrekt hozzáállás és Isten helyett, addig mindegy, hogy a gyermekük a műhelyben vagy a koleszbüfében issza magát szépre és okosra hétköznap hajnalonta 19 évesen, mert addigra már mindegy. Az út hosszú innen oda, ahol a magyarok a tehetséget és az erőfeszítést díjjazák a lógás és a fejvakargatás helyett, viszont biztos az is, hogy az egyértelmű lehetőségek megszüntetése és a nép kiskapukon át történő boldogulás felé terelése nem nyisszant le a megteendő méterekből. Amit most látunk kezdődni, azzal megint sok családban tolódik egy generációnyit az új mentalitás irányába nyitás, mozdulás.

A titok máshol van tehát elásva, Árpikám, nem a felsőoktatási tandíjban. Kár, hogy TE sem látod. Vedd kezedbe a szitát és kezdj el aranyat mosni a Duna parton, a Parlament előtt. Az is előbb hoz érdemi eredményt, minthogy beállsz okosnak az autisták közé, és elhiszed pár felszínes ötletről, hogy saját fényétől ragyog, nem a sztaniolpapírtól, amibe csomagolták.

Több rosszat ne halljak rólad, Tóta W! 

  

Közzétéve:

Rossz nevelés III. – (azaz mi tesz balossá az átlag balost)

1. Volt munkásőr.

2. Ha nem volt munkásőr (mondjuk koránál fogva), akkor katona se, mivel lefizette az orvost egy ‘alkalmatlan’ minősítésért.

3. Nem tudja mi a különbség az alábbi fogalompárok tagjai között: népköztársaság – köztársaság; szocialista – szociáldemokrata.

4. Azt gondolja, hogy Deák Ferenc ugyanúgy volt liberális, mint ő.

5. Nem hisz Istenben, maximum saját egyházi esküvője, gyermekének keresztelője vagy vb-titkár nagyapja, édesapja, esetleg saját egyházi temetése erejéig.

6. Ha mégis hisz Istenben, akkor azt kizárólag börtön vagy elvonókúra után teszi, a Hit Gyülekezete keretein belül, (gazdasági alapon).

7. Jobban tudja, hogy a Szovjetúnió himnuszát és az Internacionálét, mint a magyar Himnuszt (és a Szózatot).

8. Kiváló független újságírónak tartja Aczél Endrét és Bolgár Györgyöt.

9. A kedvenc dala a Beatrice 8 óra munka című száma.

10. Nem foglalkozik napi szinten politikával, hiszen Kun Béla, Rákosi Mátyás, Kádár János már halott, Grósz Károly és Berecz János visszavonult. (Felkészül: Horn Gyula.)

11. Tudja az alábbi jelmondat végét (már 10 évesen): “Munkásököl, vasököl, … ”

12. A sorsának alapvető megváltoztatása érdekében egyetlen eszközzel él: lottózik.

Közzétéve:

Podmaniczky terv ez – Demszky perverz (Nyílt levél Demszky Gábornak)

Kedves Gábor!

Az a baj Veled, hogy elég komoly szinten disznó vagy. Ez most nyert száz százalékos bizonyosságot bennem, de úgy általában már így van, amióta megszülettél. Az apropó, hogy írok neked az, hogy utazom a kampányutakon, amikre hirtelen lett pénz az elmúlt egy évben, meg terv is meg minden is. Azért mégis az elején kezdeném.

Cukipofa voltál, amikor még tanárbácsisan aranyos kötött pulcsidban, dús hajzattal és az eredeti fogsoroddal nekivágtál Budapest felszabadításának, kibújva, kitörve az állambiztonság hálójából. Többeknek szimpatikus voltál és megpróbáltál valamit letenni az asztalra, legalábbis így látszott. De a 94-es esztendő úgy jött el, szinte lopva, mintha mi se történt volna, és nem is történt. Még jó, hogy a kettes metrót befejezték 88-ban, mert egyébként még mindig villamossal lehetne csak Újpestre eljutni. Aztán egyszer csak előkerült a 4-es metró terve + az 5-ös álma. Azóta is ezen lovagolsz, pedig lehet, hogy máson kellene. De mindegy, jöjjünk inkább tovább a most felé. Gyuszi bácsitól kaptál pénzet, lett felújított kisföldalatti, épülgetni kezdett az M0-ás, te közben elváltál, híztál is, fogaid kihullottak, szemed is megromlott. Aztán jöttek a mocskos jobbosok, akik nem szerették, hogy nem csinálsz semmit a csodacsapatoddal, aztán ezt nem akarták finanszírozni. Milyen egy rohadt dolog ez. Amikor elfogy a szekrény aljáról a pénz és dolgozni kellene. Ahelyett inkább hőbörögtél, hogy Neked, meg a Te városodnak hogy keresztbe pakolnak. Nem is lett a 4-es metróból csak egy üres aluljáró a Móriczon, az is csak dacból. Küzdelem volt, hogy legyenek szép új buszok + buszsáv a 7-es vonalán. Fel is újítottatok pár öreg Ikarust, futnak is gyorsan, futottak, futnak is még, futottak még … Majd megint jöttek a cimborák és lebótolták neked még 4 évre, hogy saját, különbejáratú városod legyen. Te meg gyorsan ki is költöztél Budakeszire, nehogy szagolni kelljen a szmogot, meg az egyéb szagokat. (Mondhatnám: azt, amit odaszartál a galeriddel, de ez nem túl finom kifejezés, bár te elvileg liberális vagy.) Merész vagyok, mert helótaként pofázok, de azt látom, hogy aki itt él az vagy már belefáradt vagy hisz benned, mert proli picit. Namost 2 éve dugó van a városban, mert kampányaszfalton akarsz a városházán maradni. Öntik is szépen mindenhova a selejtet, ami kibrja a nyarat, aztán télen lehet kátyuzni, mert mindent kiloptak belőle. Occsó, azt jó, igaz-e? Hitelből. Na mindegy, mert úgysem a saját utadon jársz saját kocsival, hanem a horvátokén parádéskocsissal nyaralót látogatni. Csak jött a bukta. Azóta kuss van, és szimpatikus aszfaltbetyárkodás. Jöttek a Volvo buszok, most PR-ban nyomják a reptérről befelé. Neked meg tokád van, olvasószemüveged, hájas segged. Programod meg nincs. Sose volt. Ezek után mi marad nekünk ebben a szép vörös városban? A remény, Gabikám, hogy legalább a szocik megunják a szánalmas viselkedésedet és elzavarnak, nem tolják a popsid alá a széket megint. Ha nincs jó, jó a rossz is alapon: jöjjön Molnár Gyula! Sajnos.  

Közzétéve:

UP örökzöld – Sajnos ma is aktuális, csak a neveket kell behelyettesíteni

Magyarország többet érdemel (drámai kísérlet)
NOL
“Talán sablonkérdés, de szerinted mi az oka annak, hogy társadalmunk egyre agyatlanabb, és a globalizáció csak nőttön nő?”
(Újságírói kérdés egy metálzenészhez)

Telt-múlt az idő. Kisvártatva közeledett alkotmányunk ünnepe. Összeült tehát a nemzeti közép kormánya pragmatikusan, hogy megtárgyalja, miképpen volna ideológiamentesen megünnepelhető a fasiszta-klerikáris diktatúra által durván kisajátított Szent István nap augusztus 20-án.

– Jó napot kívánok! – hazudta Kovács László, alighogy belépett.

Medgyessy Péter visszaköszönt volna, de nem talált szavakat.

– Kuncze, Magyar hol vannak? – hazudott türelmetlenül Kovács.

– A vécében szívnak egy homoszexuális négerrel! – felelt valaki a tömegből.

Medgyessy Péter épp bele akart kezdeni az első napirendi pont (“Az augusztus 20-i ünnepségek méltóképpeni megünneplése a fasiszta-klerikális rezsim bukása után, a nemzeti egység jegyében, ohne lövészárok oder egyéb kubikos merényletek”) ismertetésébe, de mielőtt megtalálta volna az elgurult szavakat, többen közbevágtak:

– Intézzünk támadást a sajtószabadság ellen! – javasolta Baja Ferenc Lamperth Mónikának, aki erre csak húzta a száját:

– Véleményem szerint sokkal inkább sürgős feladat a rendőrállam kiépítésének azonnali megkezdése. Akcióprogram keretén belül. Nyílt diktatúrát nyilván nem vezethetünk be, hiszen azt kenyéradó gazdáink, akiknek ki akarjuk árusítani az országot, nem néznék jó szemmel, de alaposan megfélemlíthetnénk a polgárokat, megtörhetnénk a civil társadalom gerincét, üldözötté tehetnénk a magyarokat saját hazájukban, állami kegyelemkosztra ácsingózó akaratlan-tehetetlen prolimasszává silányíthatnánk végre az egész országot! Vagy fogyasztókká! Istenem, milyen szép ünnep lenne!

– Vízágyú lesz vagy rögtön lövetünk? – kérdezte Kovács László, de már megint hazudott.

Medgyessy mondani akart valamit, de mire megtalálta volna a hatásos kezdést, meghozták a kávét a lopott ezüstkanalakkal.

Gál J. Zoltán kormányszóvivő (a baloldali Wermer) ragadta magához a szót:

– Nyilvánvaló, hogy a prolik prehumán ösztöneire kellene építenünk, mint a választásokon. Kérjünk föl egy izraeli céget!

– Egyetértek – hazudta rá Kovács László.

– Rendezzünk nemzetközi fodrászversenyt! – kiáltott föl Jánosi Gyurka (közben csinált egy kézenátfordulást), Toller László és Baja Ferenc együtt.

– Hülyeség – hazudott Kovács.

– Írjunk ki közbeszerzést, az olyan jópofa dolog – javasolta dr. Csillag István cinikus mosollyal.

– Újítsuk föl az István a királyt, és nevezzük ki Huszti Pétert Szent Istvánnak, aztán a közvélemény nyomására hátráljunk meg, hogy minél demokratikusabbnak tűnjünk! – kiáltott közbe Görgey Gábor, és csöndben meghasonlott.

– Az a lényeg, hogy tudjunk lopni egy csomó pénzt – harsogták többen.

Medgyessy Péter itt fölpattant, és hosszan kereste a szavakat, de mivel nem találta, inkább leült.

– Először is kellene egy szép jelmondat, amely pozitív üzenetet hordozna mindenki számára, amely képes volna megjeleníteni a nemzeti közép kormányának szellemiségét a legszélesebb néprétegek irányába felé – érvelt Gál J. Zoltán kormányszóvivő (a baloldali Wermer).

– Írjunk ki közbeszerzést, az olyan jópofa dolog – javasolta Csillag István cinikus mosollyal.

Medgyessy szólásra emelkedett volna, de mire megtalálta jegyzetei között a témába vágót, már elkésett.

– Pályáztattunk, zárt körben. A következő pályaművek érkeztek, sorolom – intette le a gazdasági minisztert Gál J. Zoltán kormányszóvivő (a baloldali Wermer), és legott felsorolta a lehetséges jelmondatokat:

“A frankót mondom, nem a gizdát: ünnepeld az első Pistát!”

– Áh, fúj! Magyarkodó, klerikális duma! – csúsztatott hangosan Kovács László.

“Társak, társnők, ‘gusztus húsz, ‘kotmányunk ünnepe. Tervünk, mint hósipkás csúcs.”

– Gyönge! – tiltakozott határozottan Jánosi Gyurka, és rágyúrt bicepszre kíméletlenül.

“Ahol madár kapirgál, ott áll majd a szentendrei papírgyár!”

– Szar!

“Nagy királyság a tűz’játék, vazze, Ferikém, dobok egy hátast mindjárt, nálad van a sörnyitó?”

– Jézus Mária! – kiáltott fel Medgyessy Péter, amin maga is meglepődött, de nem tudta folytatni, mert a vita hevében elsodródott a vita.

“Öröm, ünnep, földön, égen, együtt a családdal, együtt a nemzettel, de ne felejtse otthon kutyáját, aranyhalát és brigádnaplóját se!”

– Ez jó lesz, csak kicsit hosszú, vágjuk el valahol – hazudott Kovács.

– A jelmondattal akkor megvolnánk. A fasiszta-klerikális nyomulás után itt az ideje, hogy valami igazán haladót és előremutatót mutassunk előre – mondta Jánosi Gyurka, miközben lenyomott hetven fekvőtámaszt. – Mi lenne, ha Komáromi Pisti neve napja alkalmából a Hősök terén elénekelné a “Fásy-mulató az ATV-n, Fásy-mulató a hétvégén” kezdetű slágert? Azt zabálnák a népek, meg a vattacukros pacalt! Kihozzuk félmilliárdból simán.

Gál (a baloldali Wermer): – Mondol valamit, Gyurka. De ez így túl provinciális. Kellene valami globalistábbabb, valami igazi kultúrszenny, dekadens szemét, hogy letargiába taszítsuk vele a magyarságot.

– Mi lenne, mondjuk, ha idehoznánk Elvis Presley-t, aki egykor Coca Cola-mámorba züllesztette a nyugati fiatalságot? – kérdezte félve Szili Katalin.

– Elvis meghalt – szólt szomorúan az időközben megérkezett Magyar Bálint, és hitelkártyájával kokaincsíkot húzott a félmilliós márványasztalon.

– Írjunk ki közbeszerzést, az olyan jópofa dolog – javasolta Csillag István cinikus mosollyal.

– Akkor hívjuk meg a Beatlest, mint 1996-ban!

– A Beatles is meghalt – morogta Kuncze, és fölnézett a Meleg iskolásfiúk vakációja című pornómagazinból.

– Akkor marad Elton John – zárta le a vitát Gál, a baloldali Wermer. – Nála hitelesebben senki sem képviselheti a nemzeti közepet!

– Ah, Elton John csak temetéseken szeret énekelni! – szólt közbe Jánosi Gyurka, és bemutatott egy Magyar-vándort a mahagóni karosszéken.

– Elton is a bad looser – hazudott szembe mindenkit Kovács László.

– Na jó, hát legföljebb nem jön el. Akkor mi van? Légiparádé, tűzijáték úgy is lesz, meg néhány Bródy-Koncz-Republic, és még örül is mindenki, hogy nem fizettünk egy valag pénzt ennek az Eltonnak.

Medgyessy Péter időközben kiérlelte álláspontját, de addigra kiürült a terem, csak Jánosi Gyurka léptei hallatszottak, ahogy 9,8 alatt futotta a százat a vörös futószőnyegen.

Közzétéve:

A Halászkirály legendája

Volt egyszer egy férfi, akinek túl vékony volt a szája ahhoz, hogy igazi pápai kálvinista, rendes nyugat-magyarországi polgár legyen, ezért hátára vette a hamuba sült sarlóját és kalapácsát, és meg sem állt a pécsi bányák bejáratáig, ahol a helyi egyetemen a vájárcsemeték királyukká választották. Ennek jelképe egy akkora szemüveg volt, hogy Bors néni kontyai ahhoz képest új egyforintos érmék voltak kiskorukban. Aztán elmúlt ez a Kora-Ifjúkori-Szenvedély. A férfiből ember lett, aki maximálisan kimerítette a kapcsolati tőke fogalmát, és többszöri üzletemberi viselkedésre utaló magatartás közepette ügyeskedő fasztarisznyává változott. Mivel ilyen állapotában sem lett vastagabb a szája, és ha a kezét kinyújtotta az ég felé, akkor zakója a könyökéig csúszott vissza, inkább úgy döntött, hogy hasba akaszt mindenkit, akit lehet. Aztán amikor már majdnem meggazdagodott, akkor támadt egy Apró ötlete. Annyira jól sült el, hogy pár év múlva megint együtt énekelhette az internaiconálét elvtársaival. Abban a pillanatban keret nélküli szemüvegén keresztül szűk látókörébe került mérhetetlenül keskeny válla és picit megijedt. Ezért onnantól kedzve csak pulipitus mögött volt hajlandó megállni. Picit rá is kellett támaszkodnia, hogy vékony szájának szimpátiamentes mosolya biztosan megállítsa a 3 év alattiak fejlődését. Mindezt úgy tette meg a bal kezével, mintha az egy hormonzavaros teve bal melső lába lenne egy csádi óázis itatójánál. Sikeresen alkalmazta a figurát, és csunyán Ferenc lett belőle. Hálószerűen áthatotta előbb a kormányt, utána a médiát, majd az országot és legvégül a Köztásaság teret. Behúzott mindent, király lett, Halászkirály. Elhitte mindenki. Mindenki körülötte és ő maga is. Úgy gondolta, itt az ideje kilépni a ladikból a vízre… Egyedül a galambok, amik a Köztársaság tér sárgás soderében turkálva figyelték a fejlődését, csóválták a fejüket. Egyedül ők nem felejtették el Magyarországon: csak Jézusnak sikerült a vizen járni.

Közzétéve:

A kutya, meg a fája (A kosztümös agár esete a narancsszín komondorral)

Már nem picsogni akarok, csak készülök a jövőre. Lesz egy, de lehet, hogy 2-3 szűk esztendőnk. Az lenne jó, ha utána jobb lenne. Jobb oldal egyelőre nem lesz, erre be merek venni néhány keserűmandulás-pálinkásmazsolás ízű ciántabit. Mondjuk azt nem értem teljes világossági faktorral, hogy a trójai falovazás merre visz, de nem előre, az tuti. A fix jobbos tábor egyelőre kisebb háttér, mint a balos+az ingadozók, ha megosztjuk kisebb is marad. Illetve az is kérdés számomra, hogy a Fórum az tényleg a centrum szavazóstul és Roszik atyástól együtt vagy már inkább a bak-jobb tengely bal oldalának legmérsékeltebb sávja. Az önpozícionálás már 89-90-ben sem volt nagy erősségük. Aztán Antall után már tisztult a kép, de ez most már nem vegytiszta konzervatívizmus…. Ugyanakkor jobbról “átszavaztak” néhányan idén április 9-én erre csapatra. Merre fordul a Fórum?
Ami tény, a Dávid Ibi fazonra nyírt, kiskosztümös afgán agárként jól oldalba pisilte a narancssárga komondor képében imbolygó Fideszt, hátán a fakápás nyeregbe kapaszkodó Orbán Viktorral. Balról. Van-e rajta póráz? Már lényegtelen.
A narancsos komondort csípte a pisi, szóval megmorogta a kosztümös agárkát, hogy hugyozza ám oldalba a saját fáját. Elhúzódott tőle, mire a kis agár addig szaglászott, amíg nem talált egy naaaagy, bekerítetlen kertet (parkot – a (nép)köztársaság téren), amiben álldogált egy apró faló. Jól lepisilte és most egy ideig a sajátjának érzi. Vissza-visszajár a lovacskájához, hozzá. Szereti. Őszre kiderül, hova vontatják meg a pisitől megfakult, megsárgult lovacskát. Pártházba vagy palotába. (Esetleg egy jó Kreml.)

Közzétéve:

Alakulóban a Sajnos-kormány

Röviden felvázolom az elképzeléseket arra vonatkozóan, hogy a 2010-ig tartó kormányzati ciklusban milyen felállásban működik nagykoalíciós árnyékkormányunk, és ellenőrzi a legnagyobb kritikai hozzáértéssel a regnáló hatalmat. Természetesen – mivel lényegesen képzettebbek, felkészültebbek és tájékozottabbak vagyunk bármilyen liberális/szocialista politikusnál – még kevesebb emberrel meg tudjuk oldani a hatékony országirányítás kérdését.
Várom a kommenteket a felálláshoz(a II. Gyurcsány-kormány minisztériumi struktúrája alapján):

Reci – Miniszterelnök + jogászként rábízzuk a Önkormányzati, Helyi Közigazgatási, Területfejlesztési Minisztériumot és a
Miniszterelnöki Hivatalt. (Ha nagyon gáz, akkor az erőszakszerveket magamnál tartottam, bármikor leváltjuk)

Mici – Egészségügyi Minisztérium (tradicionálisan + az Update program miatt is)
– Földművelési és Élelmezésügyi Minisztérium (Mint szabolcsi, aki a legközelebb van a vidék problémáihoz, egyben az élelemezést is koordinálhatja az Update jegyében)

Djázsokosz – Gazdaság(fejlesztés)i Minisztérium
– Költségvetési és Kincstárügyi Minisztérium(PM)
HISZEN CSAK a kimutatás elkészülése a lényeg, az nem, hogy miképpen jön ki, csak el tudjuk adni magunkat

Geci – Honvédelmi Minisztérium
– Igazságügyi és Közbiztonsági Minisztérium (gondolom ezek egyike sem kérdés)

Zorró – Gazdasági és Infrastrukturális Minisztérium (Egyrészt mert Zorró közgazdász, másrészt mert a CM szervezőjeként az infrastruktúrát rábízhatjuk)

Szőkeszakember – Külügyminisztérium (mert úgyis külföldön tartózkodás áll fenn és mert úgysem teljesen magyar)

Frizuravarjú – Oktatási és Kulturális Minisztérium (a zene és a számítástechnika elkötelezettjeként a jövő szolgálatában)

Rici – Szociális Minisztérium(mint családos ember)
– Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (mert kiváncsi vagyok rá, mit tud kihozni belőle)

Közzétéve:

“A holnapban rejlő bizonyosság”

Ma reggel a rádióban ment az Oláh Ibi féle Mo.-nóta, ami egyébként bejön nekem eléggé. Nem szégyenlem, pedig többször úgy tünt a közelmúltban, hogy illene. De lefosom. Megragadt bennem egy mondata, amit a címbe is betettem. Azért érzem fontosnak, mert jelenleg generálisan látok pár hardcore bizonyosságot felrajzolódni a Kárpát-medence fölött feszülő narancssárgás-pirosas-zöldes-kékes égboltra:
1. befejezzük az elkezdett autópályákat(?)
2. elkezdjük kifejteni a 100 lépéses marketinggel széthintett terveket (de csak papíron)
3. bevezetjük az egykulcsos ÁFÁT!
(4. a többit majd megtudjátok, ha akarjuk, Parasztok!)

És ÁFAügyben nem a 20-ból lesz 15, hanem a 15-ből lesz 20 %, az ugye vágási. Nem akarok belegondolni, hogy mennyire lesz jó, de jó lesz. Simán jó lesz, hogy ugyanannyiért tudok majd lejutni Miskolcra vonattal+vissza teljesárúval, mint fapadossal Londonba, ha elcsípek egy jó akciót. Abba sem akarok belegondolni, hogy a jobbos kormány meglépné-e, de szerintem sok választása nem lenne nekik sem. Kényszerpálya ez a javából és kicsit spirálnak érzem. Viszont ez az a fajta spriál, ami nem akadályozza meg a nem kívánt terhességet. Szopni kéne inkább, de mi jól felcsináltatjuk magunkat. Négy év is lesz talán mire kihordjuk. Ugye nem lesz halvaszülés?

“Van egy ország,
ahol álmomban jártam:
Magyarország,
ahol az arcodban láttam
a magam arcát.
Az ölelésben bőség,
az igaz ügyben hűség
voltál.
Én ezt az arcot már őrzöm,
Magyarország!
Hiszek az álmomban egy életen át…”

Kicsit szar, de igaz.

Ja, és nem vagyok depressziós, meg semmi, csak reális (+ Geci). 😉

Magyarország!
Te vagy a szívembe írva.
Magyarország!
Te vagy a lelkemre bízva.
Magyarország,
hát te vezess most engem,
és amit meg kell tennem
segítsd!
Legyél a holnapban rejlő
bizonyosság!
Én csak az életem bízom rád…

Közzétéve:

Tikkadt szöcskenyájak

Nem várt sokáig senki. Örülni is csak vasárnap este lehetett. Meg búsulni is. Gyurcsány Feca kilépett 3 méteres műugró magasságban a lécre. Tegnap dobbantott egy olyat a BBC és a többi világsajtó előtt, hogy a második ukrán front összes katonájának a közös díszlépése ahhoz képest részeg hajnali hazalopakodás cipővel a kézben. “Sosem látott reformok”, ugye? Feca, arra játsszál, hogy legyen a medencében elég víz, mert, ha csak térdig fog érni, amikor leérsz, az nagyon fog fájni. Akkor úgy fogod gondolni, hogy inkább táncolni kellett volna a SZDSZ sátorban április 9-én este. Ami ziher, hogy szeptemberre valamit virítani kell. Majd Fekete Janó és Marjai Jocó bácsi tanácsaival lesz olyan reformcsomag, hogy Bokros odaadja a érte a meg nem törölt bajuszát, (hamis)gulyásleves evés után.
Eközben Orbán úgy maradt, hogy menni akar. Ez az igazi szeretet. Még egy kanyart lehet futni, Vityusz. A kérdés csak az, kit viszel magaddal. Én a magam részéről kiváncsian várom.
Én közben koalícióra kívánok lépni a sajnos.hu összes real játékosával és megalakítani a Sajnos-kormányt. Szűkkörű és hatékony, kabinetjellegű intézményt kevés pénzből. Ez kell nekünk. A tárgyalások jelenleg állnak. De június közepénél előbb lesz kormánya a sajnos.hu-nak, ezt bizton állíthatom.

Közzétéve:

Látható többség

Fasza sorsunk van. Végre mindent összehozunk és van saját honlapunk, ahova azt talicskázunk fel, amit jól esik. Erre egyből lehet elégiai mélységekbe süllyedni, mivel a megvalósulás napján úgy döntött az istenadta nép, hogy nem törődik a múlttal, sem a jelennel. A jövőről már nem is beszélve. Vannak olyan népek, akiknek be le kell lapátolni a kaját a szájába, mert egyébként a szájába vesz mindent, ami a keze ügyébe kerül. A lakosság úgy beleverte a saját szájába a titánbevonatú harcidákót, mint az állat. De mit lehet tenni? Majd kenjük disznózsírral, hogy ne fájjon nagyon a dörzsöléstől. Amíg lesz disznózsír… Aztán majd hozzák Franciaországból, mert ott sok van feleslegbe. Na, de ennyi, hagyjuk a vizes lepedőt másra. Itt vannak ezek a yofej liberális partizánok, majd ők magukra huzzák vagy ránk. Sajnos.