Emlékszem, 2007 nyarán azzal vágtam bele ebbel a top 30-as sorozatba, hogy a 30-ik születésnapomig a végére érek és 2007 szeptember 20-án lezárom, mintegy átnézve életem első 30 évének számomra legkedvesebb dalait. Aztán itt vagyok, szégyenszemre közeledve a 37-hez és ezen a 1998-as poszton túl még pont 7 darab hiányzik… a harminchoz. 🙂 Soha nem érek a végére, pedig lassan megérdemelném. Meglátjuk.

Amikor kiválasztottam anno az adott év legjobbjai közül ezt a Mariah Carey dalt, nem is tűnt föl, hogy mekkora nyáltenger volt ’98-ban a kínálat: tengeren innen és túl, nők és férfiak rendkívül érzelmes, lírai dalokat írtak és énekeltek, mintha kb az egész világ kitette volna a lelkét az ablakba, ahol megnedvesítette a harmat és a reggeli szél énekkel szárította volna meg az összes kis lelkecskét… Na, pont ilyen lehetett a hangulat akkortájt.

Ebből a körből, nálam a Savage Garden (1-hit wonderer típusú előadó) Truly, madly, deeply című örökbecsű tingli-tangli nótáját a dobogó második fokára szorítva

Mariah Carey – My All

című örökzöldje lett a nyertes. Talán maga a dal 1997-es, de még 98-ban is igen komoly sikernek számított és egyértelműen a hölgy karrierjének egy olyan eleme, amit mindig, mindenhol elő kell adnia (biztos nem gyűlöli egyáltalán így közel 15-16 év távlatában). Tettenérhető benne a 90-es évek jónéhány soul és r’n’b stíluseleme, nem is lenne semmi extra önmagában, ha nem ez a nőci énekelné, mert egyértelműen a torkától lesz óriási tuti ebből a szerzeményből.

Ha valaki vette a fáradtságot, hogy a hallgatás mellett meg is tekintette a videót, és hozzákeres most egy aktuális fotót a művésznőről, arról is meggyőződhet, hogy mennyire sok energiát fektetett abba Mariah, hogy 1998-as önmagát (legalábbis fizikailag, fiatalságában) idézze. Ráadásul sikertelenül, cserébe sikerül McDonalds rajongó barbie baba élő karikatúrájaként létezni. De erre legalább a hangja nem ment rá, mert anélkül tényleg csak a sült krumpli maradna.

Összességében az elég egysíkú 98-as slágerkínálat alapján szinte jogosnak tűnik, hogy a Juventus rádióra hangolva tízből legalább kétszer ez a dal megy, ha éppen nem a No Mercy Where do you go-ja vagy az Ace of Base-től a The Sign. 🙂

 

 

 


No Responses to “Geci Beerboard Top 30 – 1998”  

  1. No Comments

Leave a Reply