Nobu Budapest – Egyszerűen mesteri

Aki szeretne többet megtudni arról, mitől világhírű Nobu mester (Nobuyuki Matsuhisa), érdemes kicsit utána olvasni, például a Bűvös szakácson. Emellett a budapesti étterem séfje – követve az étteremlánc stratégiáját – a betanulási időszakot követően egy magyar úriember, Schreiner Gábor, vele a Dining Guide készített interjút tavaly. Mi múlt vasárnap (július 8-án) Szilviámmal elmentünk és megkóstoltunk egy nyári Omakase menüt, hogy gyakorlati tapasztalatokkal is rendelkezzünk.

Az étterem fizikailag a Kempinski Hotel Petőfi Sándor utca felőli oldalába került, két részre bontva, minimalista, de elegáns dizájnnal, az első teremben egy óriás italos-koktélos pulttal, a hátsó terem végén pedig a sushipult. Szép. A kiszolgálás legendás jó minőségét meg tudjuk erősíteni: kedves, készséges és informatív pincérlányok voltak segítségünkre, közvetlen hangnemben, de visszafogottan. Mivel nem tudtuk, mit is tartalmaz a menü, ebben is segítettek az elején.

Aperitívnek 1 pohár balatonboglári 2011-es Irsai Olivért kaptunk a Hujber Pincészet borai közül. A pincészetet eddig nem ismertük, de a bor könnyű, kicsit ásványos, citrusos ízű finomság volt.

Nyitó fogásnak Nobu mester egyik olyan fogása érkezett, amit a világon mindenhol alaszkai vadlazacból készítenek és a lánc védjegye (az úgynevezett signature dish-ek egyike). Szétpattintottuk hát az evőpálickánkat és nekifogtunk.

Lazacfilé algasalátával és aji amarillo mártással

A legjobb lazac, amit valaha ettünk. Előre szóltak, hogy medium-ra sütik, ha nem nagy baj, mert úgy a legjobb. Nem volt baj. Ropogós, nem túl zsíros, feszes húsú. Az algasaláta ress, citromos-szójás-szezámmagos öntettel összeforgatva, hibátlanul illeszkedik a halhoz. A tányér szélén a chilis-tojásos mártás, ami közepesen csípős, de krémes. Ez is stimmel. Soha jobb entrée-t egy étteremben.

 

Ropogós csirkemell Nobu salsával, koriander redukcióval

Egy fél csirkemell, amit egyben, enyhén, bőrös felén grillen megpirítottak, sousvide-olás után. Finom ízű, szaftos mellszeletek, nyilván a csirkemellre jellemző semlegességgel. Ezen a problémán az a lágyan fűszeres, friss korianderrel, kevés édes hagymával megszórt, érett koktélparadicsom volt hivatott segíteni, amit köretként, korianderes-olivaolajos redukcióval adtak mellé. Sikerrel. A zamatos, lédús paradicsom a hússzelet előtt szétharapva, majd a korainderes szószba tunkolt mellfilé-szeletke együtt igazán kiváló ízekkel és állagokkal örvendeztetett meg minket.

 

Nobu sushi válogatás: Pikáns tonhal maki (3 db), Tengeri fogas nigiri szárított misoval (1 db), Lazac nigiri mustáros misoval (1 db), Garnéla nigiri shiso aiolival (1 db)

Ahogy azt a tavaly őszi, Fuji-ban elfogyasztott menü kapcsán már annó jeleztem, ez ugye egy más kategória, mint az átlag budapesti sushi. Ez erre a szettre is igaz volt, de nekünk, nyitott, de a sushi titkait aktívan nem keresők számára a sushi az sushi marad. Annyiban volt ez egy fokkal jobb talán, hogy az említett Fuji-s sushiknál, hogy a nigiriket el lehetett harapni félbe, ami így könnyebben, európaibban fogyasztható volt, mint egy falatként a szájba gyömöszölve. A vörös tonhalas maki-t annyiban említeném, hogy a fúzió ide is becsúszott egy kicsi aioli-val és snidlinggel, ami kicsit kérmesebbé, vidámabbá tette a falatkákat.

Végül egy, a forrósághoz igazított, hűsítő pohárdeszzertet hoztak, nem kis örömünkre:

Lime brûlée gyömbéres vanília fagylalttal és yuzu habbal

Valamint itt róla egy közeli, mivel a desszerséf javaslata alapján minden kanálnak csak úgy van értelme, ha mindhárom összetevő szerepel rajta.

Na, itt azért néhány nívós éttermet sikerült megalázni a Nobu stábjának. A lime krém decens és hűs, a yuzuhab különleges és aromás, míg a gyömbérrel megbolondított vaníliafagyi édeskés, fanyar és fűszeres is egyben. Ezektől együttesen az ízlelőbimbók csoportos orgazmusaba fulladnak és elvesznek az élményben, mint egyszeri magyar kofa a londoni piacon. Én meg csak enném, enném, amíg csak lehet. 🙂

Mivel nem nagyon akaródzott indulni a városi kalaháriba, ami kint tombolt, így ittunk még egy jó kávét, ami mellé még kaptun egy krémes házi desszertet, csak úgy.

 

El kell mondjam, nem volt hiányérzetünk. (Szilvi minősítése a toalettre: olyan, hogy simán laknék benne.) Az, hogy a Nobu a mi szintünk fölött áll, mind a minőségre, mind az árakra igaz. A hibátlan ételsort, a kiszolgálást, a tökéletesen működő gépezetet meg kell fizetni. A menü kuponos volt, így fejenként kicsivel kevesebb, mint 9 ezer forint volt a pohár borral, a 16.500 forint helyett. A kávé és a nagy üveg ásványvíz 3 ezer forintot kóstált szervízdíjjal együtt. Ez így biztosan megérte, az a la carte szint nagyon különleges alkalmakkor vagy az elöttünk álló jövedelmi szint megugrása után jöhet szóba.

Összességében fantasztikus minőség, kellemes környezet, hibátlan teljesítés. Élmény a javából. Mesterien egyszerű, egyszerűen mesteri. 🙂

One thought on “Nobu Budapest – Egyszerűen mesteri”

  1. Well. we were at budapest and during the time we tryed Balinka and red wines. All was perfect. My favorite was gulas leves and red magar chill. We will come back for this nice city again.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.