Eredetbonbonok 2. rész

Folytatjuk a Jálics Krónikák című, a szerzőről elnevezett, immáron tudományos-fantasztikus sorozatunkat, amelyet a materiális világnézet követői, valamint a csepeli Munkásőr Egylet tagjai is heves érdeklődéssel figyelnek. 🙂

Ugorjunk most át Indiába!

–      Tudjátok, hogy a történelmi Buddha neve mit jelent? Sakjamuni Buddha: a Szakják (királyi szkíták) bölcse,  Buda. Mert a Buddha átirat csak azért került be a köznyelvbe, mert az indiaiak által is „Buda”-ként kiejtett személynévnek az angol megfelelője – a kiejtés miatt – Buddha lett. De angolul is úgy ejtik ki: Buda.

–      És azt olvastátok-e már, hogy Buddha (Buda) az indiai Bihar megyében világosodott meg? Nyugodtan utána nézhettek!

 

Tévedések elkerülése végett megjegyezném, hogy nem egy őrült, „Jézus is magyar volt-hívő” írja e sorokat.

Nem. Csak a tudásszűrőn próbálok rést ütni.

 

Vannak történészek, akik azt állítják, hogy létezett egy nagy kultúrnép, akiknek az eredete az Özönvíz előtti időkre datálható, így nagyon keveset tudhatunk, de nagyon sokat sejthetünk róluk.

Másodlagos bizonyítékok egész sora tanúsítja azt az elméletet, köztük a nyelvészet, az antropológia, a művészettörténet, az építészet kutatási eredményei.

Ennek a nagyállat tartó, lovas kultúrájú népcsoportnak a szkíták alkották az arisztokráciáját. Mi, magyarok, ettől a népcsoporttól származunk. 200 éve ezt még mindenki tudta…

 

Egészen a Bach-rendszerig senki nem kérdőjelezte meg a szkíta (szittya) – hun – magyar leszármazási rendet.

És arról még nem is beszéltünk, hogy a leszármazási rend a sumérokkal kezdődik.

Mindenki így hív minket: Ungarn, Hungarian, vengrij, stb. Az országunk neve: Hungary, Ungarn, stb.

Most mégis azt akarják, hogy nyershal evő finn-ugorok legyünk.

Faggyúszagú rokonság a királyi szkíták helyett.

Hát melyik az a nép, ami ezt tenné magával, még akkor is, ha ez lenne az igazság?

Ki szeretné magát kevesebbre becsülni?

A valós kérdés tehát így hangzik: Ki szeretné, ha a magyarok kevesebbnek tartanák magukat, mint amik valójában?

 

Ezért a mai mottót ide, a végére tettem:

„Magyarnak lenni büszke gyönyörűség!”

 

És jöjjön még egy hír:

23 éve kezdődött a barguzini Petőfi-expedíció Kiszely István vezetésével.

Nyilván sokan olvastunk arról, hogy állítólag megtalálták Petőfi sírját és földi maradványait Oroszországban.

Arról nem nagyon írnak, hogy huszonhárom évvel ezelőtt két amerikai, egy orosz és egy magyar szakember már azonosította a költő maradványait. Az elmúlt esztendőkben ezt az eredményt több vizsgálat is megerősítette. A genetikai azonosítást azonban a Magyar Tudományos Akadémia azóta is akadályozza. A végső azonosításhoz egy Y kromoszóma vizsgálat hiányzik, hogy a költő csontjaiból vett mintát össze lehessen hasonlítani az édesanyja csontjaiból vett mintával. A vizsgálat költsége 3.200 dollár! Nem vicc, hogy erre „nincs pénz”?

Gondoljátok csak el! Petőfi újratemetése!

Milyen felemelő lenne a forradalom költőjét méltó módon eltemetni! Micsoda síremléket lehetne állítani! Egy fantasztikus lehetőség lenne, hogy évtizedek óta nem látott módon fejezhessük ki a nemzet egységét!

Na, pont ezért nem engedik!

7 thoughts on “Eredetbonbonok 2. rész”

  1. Hat ehhez az en agyamat mar tulsagosan atmosta a kamposorru szabadkomuves vilagosszeeskuves,

  2. Tegyuk fel, hogy igaz. Jatsszunk el a gondolattal, hogy a magyarok osei mar i.e. 3000-ben nagy kiralyok voltak, mig a tobbiek csak eltek a kis bronzkori eletuket.
    Mondjuk, hogy ezt holnap nyilatkozatban ismeri el az ENSZ. Az egesz vilag elfogadja, hogy a mi oseink fasza csavok voltak, nem ugy, mint a finnekei, meg az oangolok, meg az irokezek vagy barki mas.

    Ebbol mi kovetkezik a mara vagy holnapra nezve?

  3. Csak szórakozik a Geri.
    Amúgy a halnak nincsen faggyúja, sztem. Halszagú rokonság lett volna a megfelelő kifejezés. Hanyag munka.
    Ígérem, többet nem kommentelek.

  4. Lenne vagy száz észrevételem, de csak egy lesz, az is utoljára. Buddha valóban a mai Bihar államban világosodott meg, de azt akkor Magadha-nak hívták. Később, amikor arrafelé sok buddhista kolostor (szanszkrit/páli: vihara) létesült, ezekről nevezték el a területet Biharnak – akkortájt (vagy legalábbis nem sokkal azelőtt), mint eleink Bihar várat és vármegyét.

    Magyarul a logika pont fordított.

  5. A petőfis témához itten van egy mindent átfogó interjú Morvai Ferenccel! ezt azért olvastam el, mert kíváncsi voltam, hogy honnan jött eleve ez az ötlet, hogy Szibériában halt meg és hogy ott van eltemetve!

    “Balajthy András filmrendező keresett meg ismeretlenül az irodámban, hogy Szibériában lehet Petőfi. Agyonvertek akkor egy biztonsági őrt, nem akartam semmilyen egyéb nyilvánosságot, el is küldtem. De egy hétig itt feküdt a kapu előtt, szakadt ruhában. Pedig jó haverom volt a helyi rendőr, megkértem, hogy vigye el, de visszajött. Végül behívattam, megkérdeztem tőle, hogy mégis mi erre a bizonyítéka. Egy levélre hivatkozott.

    A tudományos körökbe beivódott, hogy nőről van szó, nagyon nehéz ebből visszatáncolniuk. Elküldtem egy történészt, egy műfordítót és egy régészt azon az útvonalon, ahol vitték a hadifoglyokat Szibériába, és belenézhettek a börtönnaplókba, elintéztem, hogy a moszkvai tudományos akadémián a titkos levéltárban megnézhessék Paskevics tábornoknak azt a jelentését, amit a cárnak írt, ebben benne van, hogy mit zsákmányoltak Magyarországon, hány embert hurcoltak el, a tisztek listáján Alexander Petrovics is fel volt sorolva. Petőfi Szibériában írt versei is megvannak nekünk.”

    http://index.hu/belfold/2012/03/15/bizom_abban_hogy_nem_csal_meg_petofi/

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.