Nyelvében él a nemzet – Jálics Krónikák 1.

Mint kiderült, több szálon kapcsolódom Jálics Mikihez, aki sokáig együtt dolgozott Tivcsivel és Lánci Levivel, de a munkakapcsolaton túl haveri-baráti szálak is kötik nevezett pajtásainkhoz. Miki bevallottan grafománként nagy fába vágta fejszéjét, amikor nyelv- és kultúrtörténeti körlevélsorozatként saját a magyar identitást erősítő missziót indított. Levelei alkalmazkodnak a jelenkor rohanó, túlterhelt világához és csak egy percnyi olvasnivalót kínálnak mindazoknak, akiket érdekel népünk nyelvének erdete, múltja. Mivel a szó elszáll, az email kitörlődik, viszont az interneten van biztonsági mentés és kiszámítható jövő, ezért engedélyt kértem a szerzőtől, hogy elkezdessük itt is megjeleníteni rövid anyagait. Amennyiben nem okoz közfelháborodást, akkor a közeli jövőben egyszer csak Miki kap egy posztolási jogot és nekiállhat kitenni a következő “epizódokat” egyből a sajnos.hu-ra.

Íme tehát az első “levél”:

Első levelem mottójául ezt választottam:

„Jó magyarnak lenni igen nehéz, de nem lehetetlen!”

(Széchenyi István)

 

Tudjátok-e, hogy a British Museum könyvtárában a legértékesebb közép-európai ősnyomtatvány szövege így kezdődik:

„Az Ephesom helyeknek yrth Zent Pál levelenek elsew capitoliuma”?

Keletkezésének időpontja: 1533 és magyarul íródott.

 

Jakob Grimm meseíró, az első német nyelvtan megalkotója ezt mondta:

„A magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet.”

 

Vagy tudod-e, hogy a nagy nyugati nyelvek 5-7 magánhangzót ismernek, míg a magyar nyelv 14-et?

 

A csángókról: Általánosan elfogadott nézet, hogy a csángók ősei egy tervszerű magyar birodalmi politika támogatásával érkeztek Moldvába, feladatuk a középkori magyar királyság keleti határainak ellenőrzése, védelme volt. Ez a határvonal a Szeret vonalánál húzódott, tehát a magyar etnikum középkori keletre húzódása nem állt meg a Kárpátoknál. Az első moldvai határőr-települések legkorábban az 1241–42-es tatárjárás után, majd a XIV. század elején létesülhettek. A XV. században a moldvai magyarok számát a Dél-Magyarországról idemenekült, az inkvizíció által üldözött huszita eretnekek is gyarapították.

 

És azt tudjátok-e, hogy a Pannon-medence (vissza) foglalásakor, a X. században hány itteni „nagy” nemzetnek volt saját írásbelisége? Kettőnek! A latinoknak és a görögöknek. És persze nekünk, hiszem mi egy 6000 éve fejlődő nyelvet hoztunk magunkkal, teljes írásbeliséggel, kiforrott nyelvtannal és helyesírással. Nyelvünk máig egyetlen törését az okozta, hogy a kereszténységgel együtt ránk erőltetett latin ábécé kevesebb betűből állt, így a magyar nyelv a betűnek 1/3-át elveszítette!

 

6 thoughts on “Nyelvében él a nemzet – Jálics Krónikák 1.”

  1. “Mohácsnál győzni fogunk,
    Dózsa lesz György királyunk,
    Nagyhatalom századokon át.

    Rákóczi világot hódít,
    Kossuth-tal valóra válik
    A Duna-menti Köztársaság.”

  2. Francia szótáram (Le Robert pour tous) szerint a francia nyelvnek 16 magánhangzója van, beleértve a nazálisokat is. Ami az angolt illeti, az Országh-szótár elején lévő kiejtési útmutatóban 13 mgh-t számoltam meg.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.