Közzétéve:

Eredetbonbonok 4. rész – Skóciai Szent Margit

Átugorván a nyelvi részeket, történelmi típusú bejegyzésekkel borzolom tovább a kedélyeket, mintegy lehetőséget adva mindazoknak, akik próbálnak fogást találni a sorozaton. Lássuk tehát, tényleg csak turbómagyar elemeket tud-e felvonultatni a Turul-barát szerző.

SKÓCIAI SZENT MARGIT

Szent Istvánnak két fiáról, Ottóról és Imréről tudunk, de valószínűleg voltak lányai is.

1022-ben, a dánok angliai betörése miatt Magyarországra menekült Edvárd, (vagy Edmund) angol trónörökös és fivére, akiket István befogadott és a Mecsekben birtokot is adományozott nekik.

A legenda szerint István egyik leánya, Ágota feleségül ment Edvárdhoz és 1043-ban, vagy 1047-ben Mecseknádasdon, az azóta elpusztult Réka várában leánygyermeket szült, aki a keresztségben a Margit nevet kapta. Ő tehát az anyja révén Árpád-házi Margit volt.

A krónikák szerint Edvárd 1050 után hazatérhetett, így Margit is vele ment. 1072-ben, egy újabb trónviszály miatt Skóciába menekültek, ahol Szent István unokája, Margit feleségül ment a kegyetlenségéről hírhedt III. Malcolm skót királyhoz. Malcolm a magyar hitves mellett megváltozott, felhagyott korábbi életvitelével, Margit pedig hűséges feleségként, az egyház pártfogójaként, a szegény istápolójaként, és mint a skót nép jótevője vonult be a történelembe. Nyolc gyermeket szült, akik közül kettőt később az egyház szentté avatott!

Margitot, annak 1093-ban bekövetkezett halála után a skótok már szentként tisztelték, majd 1693-ban a pápa (XII. Ince) Skócia patrónájává nyilvánította. Halálának évfordulója (november 16.) Skócia egyik nagy ünnepnapja, síremléke kegyhely, zarándokhely. Hamvait a reformáció pusztítása elől Spanyolországba, a Madrid melletti Escorialba menekítették.

Tehát 200 évvel IV. Béla leánya, Árpád-házi Szent Margit előtt élt egy másik (félig) Árpád-házi Szent Margit.

 

Az biztosnak látszik, hogy Margit Mecseknádasdon született. Biztosan magyar volt és a skótok patrónája, szent királynéja lett.

Ha a skótok szentként és magyarként tartják őt számon, akkor nekünk is megvan minden okunk rá, hogy ezt elfogadjuk és büszkék legyünk rá!

 

Mottó helyett: Tudtátok, hogy az összes uralkodó ház közül a magyar Árpád-ház adta a legtöbb szentet a katolikus egyháznak?

Közzétéve:

Hogy is lett Chelsea-Bayern München?

A feleségemnek hála, idén – hosszú évek után először – volt lehetőségem a BL elődöntők mind a négy mérkőzését megtekinteni és gyorsan összefoglalom a gondolataimat.

A Barcelona-Chelsea párharc:

Nagypályás serdülő mérkőzéseket és amatőr kispályás meccseket idézett mindkét 90 perc, olyan szinten volt egyoldalú a katalánok javára. Már az első meccsen simán eldönthették volna a továbbjutást, csak a kidolgozott helyzeteik felének értékesítésével. Ezzel szemben a Chelsea kettő lövésből egyet gólra váltott. A második meccsen is ez volt a helyzet, annyival tetézve, hogy Messi kihagyott egy büntetőt, amit ha értékesít, akkor lehetett volna a végén 4-5 közte, annyira felszabadultak lettek volna a barca focisták. Három tényezőt teszek felelőssé a Barca kieséséért: a fáradtságot (mondhatjuk görcsösségnek is), a nem megfelelő koncentráció és az átlövések hiánya (mindenáron touch down típusú gólt akartak rúgni). A vesszőparipámat, miszerint Victor Valdes nemhogy nem Barca, de még csak nem is spanyol elsőosztályú kapus, most nem kell meglovagolnom, mivel nem rajta múlott: ami kapura ment, azt nem lehetett hárítani.

Real Madrid – Bayern München

Bár a sajtóban sokszor elhangzott, hogy itt torony magas esélyes a Real, ez nekem egy pillanatig sem jött át. Meg merem kockáztatni, hogy két, közel egyenlő tudású csapat párharca volt, aminek az első meccsét egészen egyszerűen ellazáskodták a Mourinho-fiúk, és ezért kaptak ki, a kellemes döntetlen helyett. A tegnapi derbin pedig a bayern góljáig kiváló mérkőzésen nyílt harc folyt a pályán a továbbjutásért. Aztán a Real és a Real edzők realizálták (hö-hö), hogy ez a Bayern bizony tud akár több gólt is lőni, ha ők nagyon támadnak, így visszavettek, és a biztonsági játékba belefáradtak a hosszabbítás végére. Itt igazat kell adjak a kiváló José-nak, aki a két csapat fizikai és mentális különbséget okolta a kiesésükért.

Nyilván a döntő előtt csinálunk majd góltotót, de én Bayern győzelmet várok hazai pályán egy küzdelmes, komoly taktikai összecsapást hozó mecssen.

Közzétéve:

Eredetbonbonok 3. rész – Kutyaügyi párhuzamok

Folytatódik Jálics Miki ismeretterjesztő sorozata.

„Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam

a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált, hogy

ha a magyar lett volna az anyanyelvem,

az életművem sokkal értékesebb lehetett volna.

Egyszerűen azért, mert ezen a különös,

ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni

a parányi különbségeket, az érzelmek titkos rezdüléseit.”

(GB. Shaw)

 

A PULI

 

A puli kutya a magyar nép ősi kísérője. Bármilyen messzi időkig megyünk vissza, a pulit ott találjuk. Bizonyítéknak ugyan az alábbiak nem elegendőek, de érdekes dolgok következnek:

–      A legősibb pulit ábrázoló domborművek Mezopotámiából származnak és így több ezer évesek.

–      1882-87 között Eridu város feltárásánál került elő például MOG-UR uralkodó 8-10 évesen elhunyt leánya, IL-DI, vagy IL-DU sírjából egy puli szobor. Kora 4-500 év.

–      Lássuk a nyelvészet idevágó eredményeit:

–      magyar:                                            sumír:

–      KUTYA                                              KUDDA, KUTTA

–      KOMONDOR                                   KU-MUN-DUR

–      KUVASZ                                            KU-ASSA

–      PULI                                                    PULI

–      SZILA (tájnyelven: bárány)       SZILA

–      BÁRÁNY                                            UDU BARINA (fehérgyapjas bárány)

–      GATYA                                              GA-DA, GADU

–      magyar:                                            akkád:

–      UGAT                                                UG-GU, UG-GATU

–      HARAP                                              HARAPU

–      KUSS, KUSSOL, KUSSHAD     KU-US

–      UCCU, USZÍT                                 USSU, USSURU

–      SUBA                                                  SUBATU

–      RÉT                                                     RÉT, RITU

–      MEZŐ                                                 MERETU

–      TEREL                                               TUR, UTTAAR (sumír), TURRU, TURU, (akkád)

Közzétéve:

Geci Beerboard Top 30 – 1995

Mostantól minden ilyen zenész posztban, ami a 90-es évekről szól, írhatnám ugyanazokat a neveket (Mariah Carey, Madonna, Boyz II Men, U2 a teljesség igénye nélkül), plusz az éppen aktuális diszkóhuszárok (RealMcCoy, Captain Jack például), vagy az éppen aktuális rappereket, akik vagy feldolgoztak egy 10-20-30 évvel korábbi feka dalt (pl: Coolio, Dr. Dre), de ehelyett kicsit változtatok a poszt tartalmán és igyekszem leírni azt, amit az adott nóta hordoz nekem.

Itt van most 1995-ből a Luniz és az I Got 5 on it:

A végtelen egyszerű zenei alap, ami nekem mindenvivő ebben a felvételben és amitől mindig volt varázsa.

Akkor, amikor 17 évvel ezelőtt ezt hallgattuk kolesz szobában, nagyon tinédzserek voltunk, nagyon nem értettük a szöveget, de tudtuk, hogy kizárólag a nagymenőségről szólhat, amit nyilván mi is el fogunk érni a magunk módján.

Amikor az egyetemi, majd a korai dolgozós-bulizós időszakban előkerült ez a felvét 10-12 éve, akkor nyilvánvaló volt, hogy csak a lazuláson, a sok levarrt csajon és még több szeszen, trombitán keresztül vezethet az út a tegnapból a holnapba, és már most is nagyon nagyon menő vagyok. Tehát el is kezdtem nagyképű lenni.

Immáron 5-7 éve, amikor eljött a 3x, felsejlett, hogy hamarosan bizony át  átülni a fiatal bika szerepéből az öreg bika szerepébe, és a nagyon laza, nagyon nagyképű  csávóból megfontolt, felelősségteljes férfivá kell változni, aki alkalmas a hamarosan bekövetkező keresztapai szerepre.

Most pedig itt ülök, félig már felelősségteljesen, és mindent megteszek, hogy keresztapa legyek.

Jó dolog az értelmi evolúció, nem? 🙂

Közzétéve:

Eredetbonbonok 2. rész

Folytatjuk a Jálics Krónikák című, a szerzőről elnevezett, immáron tudományos-fantasztikus sorozatunkat, amelyet a materiális világnézet követői, valamint a csepeli Munkásőr Egylet tagjai is heves érdeklődéssel figyelnek. 🙂

Ugorjunk most át Indiába!

–      Tudjátok, hogy a történelmi Buddha neve mit jelent? Sakjamuni Buddha: a Szakják (királyi szkíták) bölcse,  Buda. Mert a Buddha átirat csak azért került be a köznyelvbe, mert az indiaiak által is „Buda”-ként kiejtett személynévnek az angol megfelelője – a kiejtés miatt – Buddha lett. De angolul is úgy ejtik ki: Buda.

–      És azt olvastátok-e már, hogy Buddha (Buda) az indiai Bihar megyében világosodott meg? Nyugodtan utána nézhettek!

 

Tévedések elkerülése végett megjegyezném, hogy nem egy őrült, „Jézus is magyar volt-hívő” írja e sorokat.

Nem. Csak a tudásszűrőn próbálok rést ütni.

 

Vannak történészek, akik azt állítják, hogy létezett egy nagy kultúrnép, akiknek az eredete az Özönvíz előtti időkre datálható, így nagyon keveset tudhatunk, de nagyon sokat sejthetünk róluk.

Másodlagos bizonyítékok egész sora tanúsítja azt az elméletet, köztük a nyelvészet, az antropológia, a művészettörténet, az építészet kutatási eredményei.

Ennek a nagyállat tartó, lovas kultúrájú népcsoportnak a szkíták alkották az arisztokráciáját. Mi, magyarok, ettől a népcsoporttól származunk. 200 éve ezt még mindenki tudta…

 

Egészen a Bach-rendszerig senki nem kérdőjelezte meg a szkíta (szittya) – hun – magyar leszármazási rendet.

És arról még nem is beszéltünk, hogy a leszármazási rend a sumérokkal kezdődik.

Mindenki így hív minket: Ungarn, Hungarian, vengrij, stb. Az országunk neve: Hungary, Ungarn, stb.

Most mégis azt akarják, hogy nyershal evő finn-ugorok legyünk.

Faggyúszagú rokonság a királyi szkíták helyett.

Hát melyik az a nép, ami ezt tenné magával, még akkor is, ha ez lenne az igazság?

Ki szeretné magát kevesebbre becsülni?

A valós kérdés tehát így hangzik: Ki szeretné, ha a magyarok kevesebbnek tartanák magukat, mint amik valójában?

 

Ezért a mai mottót ide, a végére tettem:

„Magyarnak lenni büszke gyönyörűség!”

 

És jöjjön még egy hír:

23 éve kezdődött a barguzini Petőfi-expedíció Kiszely István vezetésével.

Nyilván sokan olvastunk arról, hogy állítólag megtalálták Petőfi sírját és földi maradványait Oroszországban.

Arról nem nagyon írnak, hogy huszonhárom évvel ezelőtt két amerikai, egy orosz és egy magyar szakember már azonosította a költő maradványait. Az elmúlt esztendőkben ezt az eredményt több vizsgálat is megerősítette. A genetikai azonosítást azonban a Magyar Tudományos Akadémia azóta is akadályozza. A végső azonosításhoz egy Y kromoszóma vizsgálat hiányzik, hogy a költő csontjaiból vett mintát össze lehessen hasonlítani az édesanyja csontjaiból vett mintával. A vizsgálat költsége 3.200 dollár! Nem vicc, hogy erre „nincs pénz”?

Gondoljátok csak el! Petőfi újratemetése!

Milyen felemelő lenne a forradalom költőjét méltó módon eltemetni! Micsoda síremléket lehetne állítani! Egy fantasztikus lehetőség lenne, hogy évtizedek óta nem látott módon fejezhessük ki a nemzet egységét!

Na, pont ezért nem engedik!

Közzétéve:

Szarból várat – Sehol se talállak

Feldolgozós-átértelmezős pillanatképeink közül íme egy érdekes páros.

Eredeti Kiss Tibiék által:

[youtube]http://www.youtube.com/watch?v=g1aonhGogcc[/youtube]

A Parno Graszt nevű roma zenekar változata, aminek kapcsán felhívom a figyelmet az idősebb énekes hölgy audi-ezüstmetál felsőjére, a kannás csávóra, aki egyből két eszközön “játszik” (és ilyen mondatokat sző bele a cigányos szájbőgőzésbe, hogy “ideszalad, odaszalad, megjött már a csipet csapat”), valamint a kannás mellett álló gitáros emberre, aki szerintem nem csak azt nem tudja, hogy mit játszanak, de azt sem, hol van. Ennek ellenére qrva jó, szerintem.

[youtube]http://www.youtube.com/watch?v=HrpuISwcQJ4[/youtube]

 

Közzétéve:

Tökönszúrás Egyeteme – Bosszúvágy.hu

Ki nem emlékezne a 90-es évek videotékáinak polcairól, majd a középiskolai és egyetemi kollégiumok zárt láncú belső tv hálózatából rendszerváltással berontó erőszakos imperializmus egyik kultikus alkotására, a Bosszúvágy című rendteremtő B kategóriás filmfogatra, ami 5 részét ért meg. Nyilván 15, de inkább 18 éve nem láttam, de most folytatódik, élőben.

(K)Áder János hamarosan beleül a köztársaság elnöki székbe, ezáltal teljes egészében aktuálpolitikai, kvázi rablógazdálkodás tárgyává degradálva  az országot és a nemzetet szimbolizáló köztársasági elnöki pozíciót. Ma reggel gondolkodtam, hogy nem az a csoda, hogy ez bekövetkezik, hanem az, hogy eddig nem következett be, és nem volt a közelmúlt politikusainak annyi esze, hogy saját malmának molnárját ültesse ebbe a székbe. Schmitt Pál a helyeselő ember?! Hiszen most érkezik majd igazi bólogató János. A jól fizetett parkolópálya után itt elüldögélhet majd a leselejtezett, szalonképtelen harcostárs, és lehet majd pocskondiázni a liberális sajtót, ha fogást talál a köztársasági elnök úron. Nem is húzom tovább, hiszen a helyzet és az ember sem érdemes még ennyire sem, talán.

Zárókérdésem: diplomamunkádat ugye magad írtad, Jani?

 

Közzétéve:

Eredetbonbonok a Krisztus utáni első századokból

Tisztelettel közzéteszem a Jálics Krónikák következő részét.

Tudtátok-e, hogy e legősibb sumír városnevek között a következőket találhatjuk:

– Ur,

– Uruk

– Ardadu

– Aradu

– Kiss

– Hit.

 

Gondoltatok-e már arra, hogy miért:

–      Olvashatunk könyvtárra rúgó mennyiségű könyvet Nagy Sándor erőszakkal felépített és mindössze 13 évig fennállt birodalmáról miközben:

§  Sehol nem olvashatsz a 300 évig a Pannon-medencét uraló Avar Birodalomról?

§  Nem tanítják az 500 évig létezett Párthus Birodalom történetét, melyet Róma sose tudott leigázni, pedig két nagy háborút is viselt ellene…

§  És a Párthus Birodalom feloszlása után (Kr.u. 226) az az addig annak részét képező Hun Birodalomról (Kr.u. 226-453) sem tanulhatsz semmit, pedig a párthusok után azonnal átvette annak helyét és Attila (helyesen: Atilla) uralkodása végén már Kínától az Ennsig uralta Eurázsiát és Európa keleti felét. A történészek a népvándorlások kora alatt emlékeznek meg róluk…

 

Tehát tanulhatsz Nagy Sándorról, a „birodalmáról”, a csatáiról, de mindazon népekről, akik az ő birodalmát alkották már nem. Nem tudhatjuk kik voltak ők, honnan jöttek, hová tűntek? A kultúrájukról, nyelvükről, vallásukról és eredetükről sehol semmi… Hát nem érdekes?

Tudtátok-e, hogy a sumirok ismerték a „Pitagorasz-tételt” és a logaritmust is?

Tudtátok, hogy eltemetett városaik feltárásakor másfél millió ékírásos táblát találtak? Hogy ennek csak 20%át tudták eddig megfejteni?

Vagy, hogy a Lúdas Matyi meséjét is megtalálták az egyik ékírásos táblán? (vagy ezt már soknak találjátok?)

Közzétéve:

„Együtt az Isten tenyerén” – Görögkatolikus húsvét Pociéknál

Sonkaügyi morfondírozásom kapcsán bizony volt némi aktivitás, aminek eredményeként most közre adjunk a Monok család húsvéti fotósorozatát, és a fotókhoz remélhetőleg kapunk majd némi magyarázatot, de legalább forrás megjelölést a pászka, a túró és egyéb fontos elemek hátteréről. Ímhol tehát a fotók az általam megfelelőnek ítélt sorrendben.

Íme először a kiváló környezeti viszonyokat ábrázoló fotó:

Majdan a pince és benne a sódar, valamint a többi házi jóság:

Ugyanezen a helyszínről származik a következő fotó, de már túróval, aminek liturgikus jelentőségéről nem találtam a neten információkat. Pocit felkérem, hogy nyilatkozzon a témában.

Az igazi házi vágásból származó sonka főzés előtti pihentetés alatt:

Vízben a hús és a töltelék (erről is szívesen veszünk frissebb információkat):

Az egyik legszebb házi kalács, amit valaha láttam. (Zsófi, gratulálok!)

Íme az ortodox hagyomány egyik kötelező eleme, a pászkás kosár.

Végül a húsvéti asztalon a húsvéti sonka ünnepi tálalása:

Mostantól szívesen veszünk mindenfajta ünnepi, egyházi és világi összeállítást Monokéktól és mástól is. Még egyszer köszönjük, Poci úr. 🙂

Közzétéve:

Nyelvében él a nemzet – Jálics Krónikák 1.

Mint kiderült, több szálon kapcsolódom Jálics Mikihez, aki sokáig együtt dolgozott Tivcsivel és Lánci Levivel, de a munkakapcsolaton túl haveri-baráti szálak is kötik nevezett pajtásainkhoz. Miki bevallottan grafománként nagy fába vágta fejszéjét, amikor nyelv- és kultúrtörténeti körlevélsorozatként saját a magyar identitást erősítő missziót indított. Levelei alkalmazkodnak a jelenkor rohanó, túlterhelt világához és csak egy percnyi olvasnivalót kínálnak mindazoknak, akiket érdekel népünk nyelvének erdete, múltja. Mivel a szó elszáll, az email kitörlődik, viszont az interneten van biztonsági mentés és kiszámítható jövő, ezért engedélyt kértem a szerzőtől, hogy elkezdessük itt is megjeleníteni rövid anyagait. Amennyiben nem okoz közfelháborodást, akkor a közeli jövőben egyszer csak Miki kap egy posztolási jogot és nekiállhat kitenni a következő “epizódokat” egyből a sajnos.hu-ra.

Íme tehát az első “levél”:

Első levelem mottójául ezt választottam:

„Jó magyarnak lenni igen nehéz, de nem lehetetlen!”

(Széchenyi István)

 

Tudjátok-e, hogy a British Museum könyvtárában a legértékesebb közép-európai ősnyomtatvány szövege így kezdődik:

„Az Ephesom helyeknek yrth Zent Pál levelenek elsew capitoliuma”?

Keletkezésének időpontja: 1533 és magyarul íródott.

 

Jakob Grimm meseíró, az első német nyelvtan megalkotója ezt mondta:

„A magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet.”

 

Vagy tudod-e, hogy a nagy nyugati nyelvek 5-7 magánhangzót ismernek, míg a magyar nyelv 14-et?

 

A csángókról: Általánosan elfogadott nézet, hogy a csángók ősei egy tervszerű magyar birodalmi politika támogatásával érkeztek Moldvába, feladatuk a középkori magyar királyság keleti határainak ellenőrzése, védelme volt. Ez a határvonal a Szeret vonalánál húzódott, tehát a magyar etnikum középkori keletre húzódása nem állt meg a Kárpátoknál. Az első moldvai határőr-települések legkorábban az 1241–42-es tatárjárás után, majd a XIV. század elején létesülhettek. A XV. században a moldvai magyarok számát a Dél-Magyarországról idemenekült, az inkvizíció által üldözött huszita eretnekek is gyarapították.

 

És azt tudjátok-e, hogy a Pannon-medence (vissza) foglalásakor, a X. században hány itteni „nagy” nemzetnek volt saját írásbelisége? Kettőnek! A latinoknak és a görögöknek. És persze nekünk, hiszem mi egy 6000 éve fejlődő nyelvet hoztunk magunkkal, teljes írásbeliséggel, kiforrott nyelvtannal és helyesírással. Nyelvünk máig egyetlen törését az okozta, hogy a kereszténységgel együtt ránk erőltetett latin ábécé kevesebb betűből állt, így a magyar nyelv a betűnek 1/3-át elveszítette!