‘gusztus 20 – ‘kotmányunk ünnepe

Oliva napsütéses terasza, Rózsabokor, hajnali dodzsem, iLecsó, Katica helyett reggeli otthon, Modellvasút pornófilm forgatással és újraélesztéssel. Címszavakban arról, mi is történt az augusztus 20-i hétvégén. Megfogyatkozván, tengerpart helyett.

Mivel a válság és a profitorientál szemlélet kiváló senj-i apartmanunktól megfosztott minket, majd a badacsonyi összeröffenés is elmaradt, leginkább pöcsölés miatt, Áciékhoz ruccantunk le Augusztus 20-án. Élményekkel gazdagon, mégis kipihenten távoztunk a kenesei bázisról.

Pénteken indultunk korán, amivel nagyrészt meg is úsztuk a csúcsforgalmat. A délelőtt punnyadással telt, illetve Katicáztunk is egyet, majdan a veszprémi törzshelyre, az Oliva étterembe autóztunk, ahol Tivcsi és Csilla is becsatlakozott mellénk. Így lett teljes a csapat: Áci, Regi, Reci, Tivcsi, Csillu, Szilvi és Geci. Elköltöttük ebédünket, amelyről nem kívánok mély posztot írni, mert így is eléggé el vagyok maradva az idei étterem látogatások és  közös események összefoglalóival. Összességében – volt pár kapufa, amelyről az érintettek emlékeznek majd meg, mink jókat ettünk.
Kenesére fél 5 körül érkeztünk vissza, és többszöri kísérletre sem sikerült eljutni a strandra, hanem ehelyett változatos programkavalkáddal szabadprogram alakult ki: asztalitenisz, kártyázás, némi vacsora, amit Szilvi rittyentett össze nekünk. Rikikizésbe ágyazott aktív italfogyasztás kezdődött, aminek hátteréről kiderült, hogy drága nejem megkérte Recit és Regit, hogy segítsenek nekem egy kicsit lelazulni, mivel eléggé soka dolgoztam… Na, ettől annyira sikerült beb@szcsizni, hogy a rikikit követően – Szilvi kivételével, aki babókástl bebújt aludni – közfelkiáltásra elmentünk a Rózsabokor lemezlovas klubba, ahol rövidnadrágban és szandálban tanítottunk a helyiket a diszkókultúra progresszív táncelemeire. Ehhez szájon keresztül bevitt viszkikből nyertünk energiát. A tükörfalú tánctéren elhangzott az elmúlt 20-25 év összes, vidéki táncos szórakozóhelyen eljátszott összes klasszikusa ugyanazon a ritmuson, mivel biztos vagyok benne, hogy a helyi DJ ember beállított a keverőegységen a BPM szabályozót 120-ra. Amikor már a Juventus 1 és a Juventus 2 mixek is lementek(alább beépítettem a posztba), akkor picit megpihegve lesétáltunk a partra és kellemes dodzsemezést folytattunk, aminek az élvezeti szintje a maligánfoktól hatványozottan megnőtt. Én Ácival toltam egy ütközőset: én vezettem, ő tövig nyomta a gázt és kezelte a kamerát. A videófelvételen az én kommentárom hallható. Áci, rakjad mán föl a tyúbra, lécci…

[youtube]http://www.youtube.com/watch?v=6BzIgtAPczM[/youtube]
Emlékeim szerint Reci ezidőtájt meglocsolt egy fát a gyomrában magával hozott növényvédő szerrel, majd közösen még egy szolídat roptunk a kitelepült lemezlovas munkásságára. Innentől hajnali emlékeim már nem tekinthetőek összefüggőnek. 😀

[youtube]http://www.youtube.com/watch?v=hvlZ4irgHI4[/youtube]

Augusztus 21-én kicsit kimerült akkumulátorokkal ébredtünk, majd a végigregenerálódott délelőtt után végül egyszercsak elmentünk strandra. Ott jó volt. Voltunk enni kukoricát, cicáztunk a balcsiban, picit fociztunk. Aztán elmentünk a legfurcsább fesztiválra, amit életemben láttam. Nemzetközi lecsófesztivál. Ahol nem adtak, nem adhattak a résztvevő versenyzők a versenyételükből az érdeklődőknek. Dráma. Volt egy szar központi lecsó, meg egy-két más alternatíva és zamek. (Kivéve Szilviám, aki kapott egy adag jobb fajta lecsót ingyen, mert a kismamák külön elbírálás alá estek.) Ezért elhatározás fogalmazódott meg arra, hogy 2010-ben Sajnos sátor legyen, ahol – az Apple támogatásával – iLecsó főzése történik majd.  Ezt nem szabad elfelejteni. Na, akkor majd csoroghat a sok paraszt nyála, ahogy a miénk is csorgott idén. 🙂 Egy kis közsö vacsi után Reciék elpályáztak, mink pedig beszélgetéssel és egy közepes vacsorával zártuk az estét, hogy utána megpihenjünk a kimerítő előző este után.

Vasárnap is volt nemzetközi programunk. A Katica helyett (ami drágább volt, kevésbé szívélyes és sokkal túlterheltebb, mint bármikor korábban) otthoni tojásrántottát ettünk, igen jó ízzel és nyugalomban. Lehet, hogy ezt a vonalat kell folytatni a jövőben. Kiderül majd. Ezután Ácival, Tivcsiékkel elautóztunk a balatonfüredi vasútállomásra, ahol megtekintettünk egy nem kicsi (vagy 15-20 méteres) nagyon komoly terepasztalt, amiről rengeteg fénykép készült: a modelleken nem csak a hajmáskéri vasátállomás és egyéb környékbeli vasúti elemek, hanem egy olyan főpályaudvar volt leképezve, ami nem kevés izgalmas és érdekes kiegészítő elemet is tartalmazott. Az egyik modellház harmadik emeletén az ablakon benézve egy pornó jelent volt kicsiben, rendezővel és operatőrrel… 🙂 Emellett a modellpályaudvartól nem messze egy közúti baleset sérültjét szívmasszázzsal próbálták újreéleszteni, amihez a mentőorvos bábu beépített kis elektromos egység által ténylegesen is végezte a masszázs mozdulatait. Hibátlan volt.

Délután még egy karikára lementünk a strandra, egy tópartihoz képest teljesen korrektet ebédeltünk, pancsiztunk, majd rikikiztünk. A szezonzárót egy sajtos-tejfölös lángossal koronáztuk meg, majd készülődtünk és elkocsiztunk.

Ácinak köszönet a beugró vendéglátásért. Jövőre innen folytatjuk! (Fotókat küldjön, aki tud és csinálok albumot is!)