Chili con carne

Jó napot kívánok!
Újabb recept a Mici Főzősuliból: Chili con carne házilag készített tortillával

IMG_3147.jpg

Az első megfőzését jelentős anyaggyűjtés előzte meg úgy online, mint offline, s ebből szintetizálódott a bemutatott recept, amire eléggé büszke vagyok, mert iszonyatosan király. Bemutatkozott eddig a horvátországi kirándulásunk alkalmával, majd múlt héten Balatonkenesén (bográcsban!). Most hétvégén megfőztem harmadjára is fényképezőgép jelenlétében és ekként közzéteszem.

IMG_3107.jpg

A képen már-már hagyományosan a hozzávalók láthatóak, de hadd foglaljam gyorsan össze írásban is, kvázi mennyiségekkel megtámogatva (kivéve fűszermennyiségek):

Fél kiló húsonként (darált marha of course, ez kb 2 személyre elég) kell:

Zőccség típusú – 1 fej hagyma, 1 gerezd fokhagyma, 1 kaliforniai paprika (hiánya esetén kápia, vagy “Tölteni Való, azaz televíziópaprika”), fél sűrített paradicsomkonzerv, 1 hámozott paradicsomkonzerv (400g), 1 babkonzerv (asszem szintúgy 400g, de ugyanaz a méret).

Levek – a következő háromból legalább kettőt használnunk kell: 1.5-2 dl barnasör (Váncsa szerint “porter vagy stout”, az itthon elérhető stout az a Guinness, tehát az), 1.5-2 dl vörösbor (jó legyen ám!), 1.5-2 deci alaplé (igazi házi, zőccség vagy csirke, szerencséseknek borjú/marha). Ha mindhármat használjuk, akkor persze csökkentjük a mennyiséget. Nekem elfogyott a zöldségalaplevem pont a chilihez Horvátországban, úgyhogy most Guinness és bordói vörösbor került csak bele. Megint ne feledjük, a mennyiségek “fél kiló húsonként” értendőek.

Fűszerek: római kömény (még a chilinél is fontosabb, enélkül ne is próbáljunk nekiállni), oregánó, babérlevél, őrölt chilipaprika, őrölt édes-nemes fűszerpaprika, só, bors.

A képen látható többi elem (újhagyma, tejföl) a tálaláskor kap szerepet, ezekre még visszatérünk. Nálam most egy kiló húsból készült (illetve 900 grammból, hülye Interspar, 3x300g-os kiszerelés…), úgyhogy minden fenti double.

Először is olívaolajat hevítünk, ez olyannyira triviális, hogy nem is említettem a hozzávalók között, bár a képen persze ottan van. Rádobjuk az apróra vágott hagymát…

IMG_3108.jpg

…és szépen megdinszteljük…

IMG_3109.jpg

Amíg ezzel szüttyögünk, száraz serpenyőben megpirítjuk az egész római köményt, rövid ideig, tényleg csak amíg az illatát megérezzük (30-40 másodperc)…

IMG_3110.jpg

…közben elmesélem, hogy sem az Intersparban sem a Kaisersben nem találtam római köményt (Buda Center vagy mi a Bécsi úton, különben is úgy veszem észre, hogy romlanak lefele ezek a boltok). Ja, nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a római kömény nem helyettesíthető a hozzá kísértetiesen hasonlító, mindenhol kapható fűszerköménnyel, azaz réti köménnyel. Hol vót végül? Teszkó bazmeg. Igaz, a Ferihegy melletti elég nagy Teszkó, de ott volt őrölt kiszerelésben a “Nemzetközi Konyha” szekcióban, meg egészben a Horváth Rozi-féle is. Utóbbi 120 forint körül per pakk, min.megőrzi 2013-ig felbontás nélkül, nyilván vettem öt csomaggal, nem hiányzik ez a szerencsétlen, hiánygazdaságra emlékeztető utánajárás egyáltalán. No, tehát amikor megpirult picit a római kömény…

IMG_3114.jpg

…akkor szépen ledaráljuk kávédarálóval. Bátrak mozsárral vagy botmixerrel is próbálkozhatnak, én biztosra mentem. És van kávédarálóm. Eddig kizárólag egész római köményt daráltam benne. De tényleg 🙂

Eljött az ideje a hús megpirításának, tehát dobjuk rá a hagymára és ekként:

IMG_3115.jpg

A helyes eljárás egyszerre dolgozni fakanállal és villával a darált hús kvázi “szétszedéséhez”, hogy mindenhol megpiruljon. Teflonedény esetében a villával vigyázzunk, főleg az általam minap olvasott extrém módszer esetén, aholis két villa használtatik (“középről kifelé húzzuk az edény két széle felé”):

IMG_3116.jpg

Ha a marhahús mindenhol szépen megpirult és megbarnult, akkor jöhetnek a folyadékok. Öntsük fel némi barnasörrel / vörösborral / alaplével (ezekből minimum kettőféle, ahogy írtam, de legjobb a három)…

IMG_3117.jpg

…amíg ezzel rotyog, vágjuk fel kockákra a kaliforniai (vagy egyéb) paprikát, majd tegyük a húshoz…

IMG_3118.jpg

…keverjük el…

IMG_3119.jpg

…és jön a fűszerezés! Mennyiségeket csak hozzávetőleg írok, inkább alulról fölfelé dolgozzunk, mint hogy valami túlszaladjon. Bár nagy baj semmiből nem lehet (a són kívül):
Chilipor (egy evőkanál mehet fél kilónként, feltételezem, hogy jó csípősen szeretjük), fűszerpaprika (szintén), római kömény (szintén), oregánó (talán kicsit kevesebb), bors (bőven, frissen őrölve), só (csak a folyamatos kóstolgatás működik, nem lehet mértékegységet írni), egy babérlevél.

Ezek után tegyük rögtön bele a sűrített paradicsomot és a hámozott paradicsomkonverzet. Ha ez egész paradicsomokból áll (mint nekem most)…

IMG_3121.jpg

…akkor a fakanállal nyomogassuk szét őket, keverjük meg, majd főzzük kis lángon rotyogtatva egy órát. Egy idő után ilyen szépen kezd el kinézni:

IMG_3122.jpg

Úgyhogy ideje elkezdeni a tortillával foglalkozni, már aki bevállalja ezt a részét is a receptnek. A hozzávalók 4 tortillához (ami sztem elég egy kiló húshoz, de újabban nem vagyok nagy “kenyeres”):

25 dkg finomliszt, 30 ml olaj (ami nem 30 g olaj, I learned it the hard way…), 1-1.5 dl langyos víz, fél teáskanál sütőpor, fél teáskanál só.

IMG_3123.jpg

Kenyérsütőgépbe be, tészta program, 5-8 perc. Eredmény nagy labdacs szétszedése négybe, kicsit kilapítás, konyharuhával letakarás.

Időközben eltelt a chili egy órája, ideje beletenni az apróra vágott fokhagymát…

IMG_3124.jpg

…és a lecsöpögtetett babkonzervet…

IMG_3126.jpg

…összekeverjük, és tovább rotyogtatjuk…

IMG_3127.jpg

…és hamarosan rádöbbenünk, hogy a chili túl száraz! Ekkor így bír kinézni:

IMG_3129.jpg

Ne habozzunk, öntsük fel további sörrel, borral, alaplével, szükség esetén (lehetőleg meleg) vízzel. A chili akkor jó, ha szaftos, szottyos. Ha jól jártunk el, így fog kinézni:

IMG_3141.jpg

Hagyjuk tehát még fél órát rotyogni, térjünk vissza a tortillához.
A tésztadarabokat…

IMG_3151.jpg

…nyújtsuk ki kb. serpenyőméretűre, majd a felhevített készségben süssük meg oldalanként 1-2 perc alatt (semmi zsiradék nincs alatta, szárazon!):

IMG_3150.jpg

Időközben megfőtt a chilink is, melyet persze folyamatosan kontrolláltunk és korrigáltunk fűszerezés és folyadékmennyiség szempontjából, ekként mostanra tökéletes, és így fest…

IMG_3145.jpg

…valamint így:

IMG_3146.jpg

Ekkor pedig nincs más hátra, mint a tálalás!

A chilit tányérra szedjük, mellé kínáljuk a friss tortillát és opcionálisan biztosítjuk (vagy elhagyjuk) az alábbiakat: tejföl, reszelt sajt (cheddarra esküsznek többen), apróra vágott újhagyma, esetleg lilahagyma, Tabasco.

Alább a szimpla tejfölös változat:

IMG_3149.jpg

A chilivel mint jelenséggel kapcsolatban van néhány fontos mondandóm még, tehát ekként:

1. A Chili con carne nem mexikói étel: Texasban, San Antonióban (helló Terbe Andi!) találták ki az ötvenes években. Eredetileg nem tartalmazott babot, csak kockára vágott marhahúst és chilit (meg a többi cuccot persze). A Texas Chiliben ma sincs bab, szentségtörés lenne. A legközelebbi megkóstolási lehetőség Budapesten az Iguánában van, ahol Whoop Ass Chili néven kapható. Ne lepődj meg, ha olyan, egészen kitűnő marhapörköltre emlékeztet, ami chilivel van erősítve. Ami az igazi szégyen a magyar vendéglátásra nézve az az, hogy az iguánás Whoop Ass Chilinél jobb marhapörköltet vendéglátóegységben nem tudok egész Budapesten. Miközben Prágában tudok legalább hármat. Komolyan 🙁

2. A chili con carne-val kapcsolatban véleményem szerint abszolút megbocsátható a “fűszermixek”, “fixek” és egyéb zacskós borzalmak használata, ugyanis mindegyik tartalmazza a római köményt, viszont eme alapvető fűszere az ételnek iszonyatosan nehezen beszerezhető ennenmagában (lásd fent). Reméljük ez a helyzet változik majd.

3. Aki a chilibe kukoricakonzervet rak, az barbár állat, és előbb vagy utóbb megbűnhődik.

Végezetül pedig fogadjátok szeretettel ezt az egészen kitűnő a capella feldolgozását eme legendás ételnek. Az itt-ott előforduló kukoricaszemek a képek között ne zavarjanak, a fenti 3-ik szabály maradéktalanul érvényes. A nóta szövege egyébként itten van.

[youtube]http://www.youtube.com/watch?v=uCHAF_a2tJQ[/youtube]