Vácduka – Az év bulija 2008

Büszkén jelentem, hogy a tavalyi év legjelentősebb rendezvényének kivonatos összefoglalóját próbálom meg most elkészíteni fejből. Számomra arról is emlékezetes marad ez a party, hogy nyom nélkül eltűnt egy pólóm, Terbe Bandita napszemüvegével szinkronban, ami egyértelműen azt jelenti, hogy egy titkos földcsakra van Vácduka település alatt.

Eleve úgy kezdődött 2008 május 17-dike szombat, hogy későn, délután 3 és 4 óra között érkeztünk meg a buli helyszínére, amire már több, erősen ittas barátunkat találtunk a helyszínen. Jól jelezte az állapotokat, hogy a kereskedelmi mennyiségű szeszesital hűtésére egy, kb 50, de lehet, hogy inkább 100 literes hordószerű tároló lett beüzemelve, amiben mintegy 25-30 palack került tárolásra.

A szokványos napszemüvegben üvöltözős vonulaton túl azért még volt annyi spiritusz bennünk, hogy egy hamburgersütésre és elfogyasztásra képesek voltunk összekapni magunkat, mielőtt az általános agyműködési szint elérte volna a szokásos értéket: a legkerekebb számot, legfőképpen a rengeteg szilvapálinka hatására.

Közbevetőlegesen szeretném megjegyezni, hogy gyönyörű, többszintes kerttel fölszerelt, két külön épülettel körülölelt udvaron sikerült mulatozni, zenét hallgatni és fogyasztani, amit később az a tény sem sározott be, hogy a 10-12 fős társaságnak, aki végül helyben maradt aludni, nagyjából 5-7 ágyon kellett volna megoldania mindezt, házigazdáink pontos terepfelmérésének követketően (“há’perszehogyelfértek!”). 🙂

A hamburgerhús megsütése, hamburgerként történő megtáplálkozása után, mivel bekövetkezni látszott az alkonyat, feltört az ötlet és a vágy, hogy látogassuk meg a falu legjobb kocsmáját. Útközben sikerült álcázás nélkül beolvadni a helyi közegbe, mivel Áci – cseppet bekarcolva – kiosztotta Vén Zsoltit annak kapcsán, hogy miképpen képzeli azt, hogy  csak úgy hazamegy. Végül sikerült lecsitítani a tomboló erőket, és elértük a műintézményt.

“A kocsmában, ott van a nagy élet” – jelleggel bevonultunk a különterembe, ahol az igényes pwc lambériára már nem jutott, így a csupasz, meszelt falak adták a díszítést ahhoz, hogy Gigu felmosófával gitározott, valamint a barátkozáshoz a vácdukai brazíl közösség képviselőivel, akik osztályon felüli, legutolsó divat szerinti mark und spenszer ruházatukkal már önmagában elérték volna az azonnali kitoloncolást, de kommunikációjukkal együttesen inkább zoológusi megfigyelésre voltak méltóak. Közben Regi azon szörnyűlködött, hogy 2-3 esztendős kis pulyák mit kereshetek este 9-kor a kultúrközpontban…

Olyan f10 lehetett, amikor a hangulat kezdett általfordulni a barátkozósból a késelős irányába, ezért hazafáradtunk, ahol kicsit belassult a társaság, és playstation játékkal kötötte le magát, aki talpon volt még. Projektorral a ház falon megjelenített gyilkolós játékkal telt el vagy 2-3 óra. Utána már csak a legkeményebb gyerekek voltak fönt. Itt-ott.

Ekkor Lánci Levi vette kezébe az irányítást, és expedíciót vezetett Regi papájának saját borospincjébe. Én ekkor fáradtam meg teljesen, ledőltem és már csak a hajnali hangokra (szintén szokványosnak tekinthető ordítozásra) emlékszem félálomból, illetve a vasárnapi tatarozásra, aminek keretében megpróbáltuk restaurálni azokat a használati tárgyakat (vagy helyüket), amik a jóhangulat áldozatául estek. Ugyancsak meghatározó élmény volt Bubucot a játszótér kis épületében aludni látni lótuszüléshez hasonló fekvőhelyzetben. 🙂

Alapvetően ilyesmi várható idén is: http://picasaweb.google.com/teripop/2008051718VCduka

Érezzük most is kiválaón magunkat! :o)

3 thoughts on “Vácduka – Az év bulija 2008”

  1. Nagyon köszönöm ezt a poszt, hisz részint hiánypótló, részint pedig aktuál az upcoming Váci party előtt, plusz szóba is került ma Gyökkel és Bubuccal a Pártban es (hol máshol?).
    Bubuc babaházban alvása példátlan poén eleve, ennek (is) hatására úgy tervezzük Alizzal és Gyökkel, hogy mi bizony sátrazást fogunk végrehajtani az idei megmozduláson.
    (for the record, eme tavalyi óriás party után történt egy héttel Reci, Regi és Levi balesete, amit óriás szerencsével, viszont némi maradandó sérülésekkel éltek túl, az upcoming jövő heti party pedig a baleset/újjászületés egy éves évfordulója leszen. Mégpedig léggitár (!) versennyel, ha minden igaz)

  2. Köszönöm a kiegészítést, Micikém. Az évfordulóról az idei posztban gondoltam szót ejteni, de így teljes a kép. A sátrazás is kiváló megoldás, a léggitár verseny pedig egyre biztosabb, hogy bekövetkezik. 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.