Közzétéve:

Helyzet

Csöndesek vagyunk a napokban, nincs túl sok zörej a sajnoson. Én a magam részéről nem tudok igazán túllépni azon, ami a múlt hét végén történt és ehét hétfőn lett ismert tény. Barátaink, a sajnos csapatból és a velünk erősem szimpatizálók közül balesetet szenvedtek, innen több, mint 500 kilométerre. A jó hír, hogy túlélték, bár meleg volt a helyzet. Nem akarom ezt reklámozni, harsogni vagy bármit. Csupán azt gondolom, hogy mi, innen testben tehetetlenül, de lélekben velük, rájuk gondolva, segíthetünk Reginek, LLevinek és Recinek, hogy mihamarabb egészségben velünk legyenek és onnan folytathassuk a tavaszt, a közelgő nyarat, ahol abbahagytuk.

Ekként, Szörfös, ki erre jársz, kérlek, állj meg egy percre és gondolj rájuk, az egészségükre, a jobbulásukra, mert ez is segít nekik. 🙂

Közzétéve:

Nem komoly dolog a madár

Eredetileg comment-et szerettem volna írni Mici post-jához, ifjúkorom egyik kedvenc könyvéből idézve (az író ugyanaz, mint Mici esetében). Meg is kerestem benne az idevonatkozó részt, de ahogy olvasgattam vissza, hogy honnan kezdjem, rájöttem, hogy az egész fejezetet érdemes iderakni. Akinek túl hosszú, úgysem olvassa el.
A férfiember rendes étkezését ennél jobban leírni szerintem nem lehet.

Nem komoly dolog a madár részletei…

Közzétéve:

Szindbád

[youtube]http://www.youtube.com/watch?v=Bjo0wnEGJPI[/youtube]

Sírok! “Olasz gesztenye vagy magyar gesztenye?”

Ez a klásszikus klásszikusa. Ars poetica. Krédó.

“Hát, ha különösebb baja nincs ennek a madárnak, akkor jöhet.”

🙂

Közzétéve:

Például a kávészünet

Sikerült prezentációs jellegű off-site napon részt vennem most pénteken, aminek keretében többször lehetőségem adódott szünetekben élvezni a helyszínt biztosító szálloda által nyújtott kávé-tea-édessüti-sóssüti-ásványvíz-üdítő csomagot. Na és ez az, amit igen kiválóan kávészünet szolgáltatáscsomagként árusítanak per fő per alkalom. Általában. Elkezdtem gondolkodni, hogy milyen hasonló szolgáltatási megoldások adódnak, amikre az egyszerű ember nem gondol, de mégis külön bontható, külön pénzt lehet érte kérni.

Eszembe jutott a 2003-as rafting túra, ahol 20 euróért melegítettem meg egy babkonzervet, mivel a villanytűzhely használata nem volt benne a szállás árában.

Hasonlóan kellemes megoldás a mediterrán térségben elterjedett extra, ami annyit jelent, hogy fizetned kell a légkondi bekapcsolásáért a szállás árán felül. Ez mondjuk elég jó bevételi forrás, amikor fixen 40 fok van májustól szeptemberig mindig az adott üdülőzónában.

Balatoni olcsójános megoldás, amikor a tóparti kölcsönzőben külön tudod pénzért kibérelni a lapátot a kajakhoz vagy a csónakhoz.

Némely vendéglátóipari egységekben dívik még az állampárti időszakban általános zenés felár fogalma. Azaz, drágább a szesz a zenás-táncos időszakban, mint előtte vagy utána.

Tovább is, mondjátok még. 🙂

Közzétéve:

A Jó, a Rossz és a turf

A negyedik futam eredményét harsogta a hangosbemondó azon a fülledt nyáreleji szombat délutánon. Vadalma, Kibic, Fedák Sári volt a sorrend és erre kevesen számítottak a tribünön. Egydül Kóka ünnepelt, mert Fodor Gábor piros szegfűjét megette egy unakozó ló, még a futam indulása előtt. De ezt csak lélekben élte meg, mivel maga az eredmény elkeserítette. Hiába vonták be Farkasházy Tivadart is tudományos alapon, hiába játszanak nagy tétekkel, nem sikerült megnyerni legalább a költségvetési hiány egy részét a szocialistákkal. Igaz, ez csak informális próbálkozás.

Ugyanakkor mindenki erősen rajta volt a problémán. Gyenesei István a sarokban ült és egy 1983-as Kincses Kalendáriumban próbálta megtalálni a megoldást. Székely Tamás közben igyekezettt benzinkúton vett, gyógyhatású készítménynek álcázott doppingszert adagolni az ötödik futam titkos esélyesének, Kakukk Marcinak végbelébe. Bajnai Gordon msn-en chat-elt Gyurcsánnyal, aki Apró Piroskánál ette a gyuvecset, taramával. A szája szélére kenődő joghurt megdupláta annak szélességét, de nem sokáig, mivel emberünk azt egy Hugo Boss konyharuhával hamar legtörölte.

Két munkacsoport rakta össze a saját tervét, amit meg is valósítottak, egymással párhuzamosan, az esélyek magas szinten tartásának érdekében.
Szabó Pál, Kiss Péter Hillerrel, Göncz Kingával és Gráf Józseffel tudományos úton indult el. A vöröshere 2006-os hozamából próbálták kikalkulálni a lovak fajsúlyosságát, amiben Molnár Károly volt a segítségükre.
– Szerintem a Karcsi bisztonszan tudja, hogy egy ilyen döntészt, hogyan lehet meghoszni, hiszen rektor – gondolkozott hangosan Hiller Pista, de titokban azon gondolkodott, hogy felhívja Alföldi Róbertet, hátha a futamot is meg tudja rendezni megfelelően.
– Hagyd el, Istu, majd a Pali megadja a tippet, ő volt már pénzes postás – kiáltott hátra Szűcs Erika, aki tepertős pogácsát és pizzás táskát sütött hamis fornetti franchise alatt, hogy megfelelő szociális érzékenységgel rejtse el az agytrösztöt a nyilvánosság elől.
– Na jó, ölég volt – bődült el Gráf, amitől a jászberényi úti Dreher sörgyárban megszólaltak a szirénák – 2, 9, 11 legyen, helyre, tétre, befutóra, oda vissza, mert ezt mondta a vállfás Gyuszi is.
– Ki az a vállfás Gyuszi? – kérdezte szdsz-es mosollyal Göncz Kinga, de pizzás táskát kapott csak válasz helyett. Így náluk kialakult a tipp: Maskara, Brukner Szigfrid, Macskajancsi. Szabó Pál elégedetten sétált el föladni.
A másik csapat, benne Szekeres, Draskovics, Szilvásy és Veres titkosszolgálati módszerekben gondolkodott. Megfigyelték és figyeltették Töröcsik Andrást, aki egy doboz szimfóniával dekázgatva próbálta összerakni a következő futam nyertes befutóját. Figyelték az apró képernyőt, ami a Törő kezére irányított rejtett kamera által jelzetteket mutatta.
– Ez ki fog találni valamit! – suttogta Szekeres feszülten, Sváby Andrást idéző bölcsességgel.
– Imi, ne boríts ki! – szisszent föl Draskovics úgy, hogy alsó és fölső fogsora nem is vált el egymástól.
– Diktálom, amit ír! – szólt bele a vitába Szilvásy, szokásos távolba révedő tekintetét sutba hajítva – 4-es, 7-es, 9-es. (Füge, Kakukk Marci, Brukner Szigfrid)
– Az lesz az – tette hozzá elégedetten Veres, aki máris számolta a költségvetés konszolidálódását.
Ebben a pillanatban, lóhalálálban(stílusosan) érkezett Székely, hogy mindenkivel megossza a nagy hírt:
– Beinjekcióztam Kakukk Marcit, ő fog nyerni!
– Kizárt – mondta halkan Draskovics, miközben félrefordulva tárcsázta a készenléti rendőrséget.

Miközben mindenki boldog volt a saját, jól kimunkált tippjétől, Törőcsik is feladta a saját változatát, amit utolsó pillanatban 7-es, 4-es, 9-esre módosított. (Kakukk Marci, Füge, Brukner Szigfrid)

Elkezdődött a futam. Maskara és Macskajancsi az első kanyarban egymásnak szaladt és már nem is tudták szétakasztani őket a futam végéig. Brukner Szigfrid féltávig vezetett, de utána jótékonyan rábeszéltek a hajtónak a fülhallgatójára, hogy vagy harmadik lesz vagy holnap leleplezik a zárjegy nélküli cigaretta bizniszét. A célegyenesig 4, 7, 9 volt a sorrend, de amikor bekanyarodtak, Kakukk Marcinál hatott a kalmopirines-nerobolos hormoninjekció és addig fájós bal hátsó lába elkezdett rendesen működni… Le is előzte Fügét, aki pedig igyekezett becsületesen.

Bajnaira maradt a feladat megint, hogy egyeztessen Gyurcsánnyal, aki nem akarta elhinni, hogy ilyen van. Ugyanakkor azzal nyugtatta magát, hogy hosszú hónapokig lehet próbálkozni, mivel messze még a zárszámadás és van sok visszatartott EU-s támogatás. Nincs még veszve minden.

Közzétéve:

Lomtalanítás

Tegnap a meccsnézésbe menet készítettem egy képsorozatot, mert szerintem csak Magyarországon fordulhat elő, hogy a lomtalanítások előtt felderítőket küldenek ki az lomtalanítást, mint megélhetési forrást kezelő erők mindenfelé. Hozzánk pár napja megérkezett az előörs és a lomok kitételére kijelölt terület mellett él.

Íme a lomtalanítási értesítő by FKFV

Kép 011.jpg

Ugyanaz a közös képviselőtől.

Kép 012.jpg

Némi lom a kijelölt terepen.

Kép 013.jpg

De a terep azért még üres:

CIMG3663.JPG

De azért az őrző folyamatosan jelen van.

Kép 014.jpg

🙂

Közzétéve:

BL: Chelsea – Manchester United / Góltotó

Az angol futballbelüggyé változott mai bajnokok ligája döntő nem a látványos futballról, mint inkább a taktikázásról, védekezésről, esetlegesen a nagy egyéni villanásokról fog szólni. Azért, hogy legyen benne némi izgalom a tényleges eseményeken túl, elindítok egy tippversenyt, melyen egy üveg minőségi szeszt lehet nyerni, ha eltalálja valaki a mérkőzés végeredményét. Abban az esetben, ha mérkőzés 90 percig tart, akkor a 90 perc lefújását követően, ha esetleg lesz hosszabbítás, akkor a 120 perc lefújását követően fennáló eredmény az irányadó. És igen, a nyeremény. A győztes, ha egyedül nyer, a Polgár Pincészet kiváló világos pezsgőjéből jut hozzá egy üvegnyihez. 2-5 nyertesig bezárólag a díj egy-egy üveg kellemes Chardonnay típusú bor. 5-nél több nyertes esetén mindenki vendégem lesz egy korsó sörre. 🙂

Szóval várom, a tippeket a végeredényre. Az én tippem: Chelsea – Manchester United 2:3

Közzétéve:

2007 Emlékei II. – Mese a nagyirtási bográcsról és az utasszámoló emberről

Hessegessük el az elmúlt egy hét nagyon nagy ürességét, és térjünk vissza a tavalyi év emlékeihez. Szeptember végén a kisari megmozdulással elbúcsúztattuk a nyarat, majd elérkezett a szokványos ünnepnap, amihez egy háromnapos hétvége kapcsolódott. Ennek legfontosabb élményeivel zárom le végleg a 2007-es esztendőt.

Elterveztük, hogy bográcsos gombaperkeltet fogunk gyártani a Börzsönyben. Előkészületként vásárlásra került: bogrács, állvány, kavaróeszköz. Összepakoltuk a szükséges cuccokat (vágódeszka, kések, tányér, ilyenek), majd útközbeni bevásárolást követően felkocsiztunk Nagyirtáspusztára. A Szent Orbán Hotelnél szarszagban sikerült leparkolni, mivel nyilván nem annyira van még becsatolva semmilyen közműhálózatba, és az ülepítő igen közel van az épülethez magához. Mondhatnám, sajátos zamata volt a levegőnek. De ez nem szegte kedvünket (ja, nem is mondtam, ki volt jelen: Aribari, Juci, Szilviám, Mici, Dzsajokosz, Reci, Bubuc és Áci is megérkezett kicsit később)

Felsétáltunk a közeli tisztásra, ami egyben a felújított erdei kisvasút egyik végállomása is. Útközben faszán elejtettem a bográcsot, amiről egy kis darabon levált a zománc, amelyet aztán Aribari kóstolt meg a gombapöriben 🙂
Lepakolás után Jucus villámgyorsan hozott több tonna fát, amivel párhuzamosan elkezdődött a kaja előkészítése is. Reci például hagymát pucolt, ami egyedülálló a világtörténelemben, ezért Reci azóta is törekszik arra, hogy unikum-jellege töretlenül fennmaradjon. Mici mindeközben gombát keresett és talált egy fenyőerdőben, ami szintén egyedülálló. Ha minden igaz, valami galócát, ami hallucinogén. Ennek mentén el is kezdődött a medzsik másrúm hazai bevezetésének tervezése az ominózus vadon élő gomba termesztésének megkezdésével. Sajnos ezideáig csak az akkor lerakott elvi alapok keletkeztek meg, de talán összefoglalóm hozzásegíti a projektet a továbblépéshez. 🙂
A meggyújtott tűz csendben parázslott (néha némi szél szította), az előkészületek folytak, és befutott az erdei kisvasút, az Erdő Kapitányával, aki gyorsan meg is tartotta a kihallgatásunkat: honnan jöttünk, minek, meddig maradunk, mit csinálunk (“hát fúgázunk” – ahogy Hofi Géza mondta volt). Majd feltárta, hogy vizsgálódása hátterében azok a budapesti vandálok állnak, akik pár hónappal korábban földdel tették egyenlővé a pihenőhelyet. Majd miután meggyőződött megbízhatóságunkról, és ellátott némi instrukcióval, a vonattal együtt eltávozott visszafelé.
Ez természetesen kiváltotta a megfelelő hatásokat és pontosan kielemeztük, hogy vajon miképpen reagált volna a jó Jégermester, ha a kikanyarodó vonatnak láncfűrésszel integetnénk, majd valaki kirúgná a fa állomástáblát, miközben a láncfűrészes ember félbevágná az esőkunyhót, míg egy másik lángszóróval elkezdené meggyújtani a fenyőerdő száraz fenyőtüske avarját 🙂

Az idő előrehaladtával a tűz köré gyűltünk, folytattuk a főzést és az eszmecserét. A pöri maga igen kiváló lett, hamar bevertük kenyérrel, majd elpakolván és elmosogatván, amint lehetett behúzódtunk a sötét elől bowlingozni. Ottan megcsodáltuk Áci betoppantós technikáját, Mici pingvin-metódusos balkezesét, Szép Szilviám elegáns gurításait, valamint jómagam parkettatörő erőteljes gurításait. Butitájmra sikeredett, az tuti.

Eztet követően haza és nyugovóra tértünk, hogy aztán kisebb zökkenőkkel és némi hisztizésem mentén másnap Párkányban, a Zöld Kocsmában találkozzunk ismét mindenkivel, október 23-dika nemzeti ünnepünk alkalmából 🙂
belga sörök, cseh sörök, némi becher… Aztán általmentünk a kiváló minőségű étterembe, aminek nem tudom a nevét 🙂 (Valaki segítsen! Most egyébként abban is elbiizonytalanodtam, hogy jól emlékszem-e a jelenlevőkre a gombapörizésből – [Az étterem: Casablanca. Gombapörizésen nem volt ott sztem Bubuc és Dzsajokosz – Mici]) Az ebéd fénypontja két dolog volt: egyrészt a resztelt bikahere knédlivel, amit magamhoz vettem étek gyanánt, másrészt (mivel a bejáratnál ültünk) az a tevékenység, amikor Resivel pontoztuk a belépő vendéket, és Aribari lefényképezte őket. A kimenőket is 🙂 Jóllakásunkat követően még a Zöld Kocsma pultjánál eltöltöttünk egy kicsinyke időt, de ekkor kicsit belassult a társaság. A jó hangulat akkor alakult ki ismét, amikor Esztergomban a helyközi, menetrendszerinti járaton napvilágra került, hogy Reci számolja a le- és felszálló embereket a buszon. Először, amikor megmondta (59 volt a szám, sosem felejtem el), hányan vannak a buszon, utánaszámoltam személyesen és stimmelt. 🙂 Én teljesen készen voltam, meg a körülöttünk ülők is. A tény befogadása és feldolgozása Pestig kitartott.

Összességében ennyi volt a mese, amit tervezetem leírni, és ennek egyetlen tanulsága, hogy mindenki bolond, még Reci is. A fenyőtinóru termesztésére meg lehet, hogy rá kellene mennünk 🙂

Közzétéve:

KEK

PERIC, TATAI – ILYÉS 6, IVÁNCSIK G. 4, VUJIN 4, IVÁNCSIK T. 4, PUTICS 3/3, EKLEMOVIC 3, COZMA 2, PEREZ 2, LUSHNIKOV, LAPCEVIC, GÁL, SESUM. Vezetőedző: MOCSAI LAJOS, edző: CSOKNYAI ISTVÁN

Tudod-e TE, milyen névsor ez? Ez azoknak a játékosoknak és edzőknek a neveit tartalmazza, akik KEK győzelemre vezették Magyország legjobb kézilabdacsapatát május 10-dikén. Nem a másodosztályban, nem sokadik divízióban(ami természetesen nem lebecsülendő), hanem a KEK-ben lett első az MKB Veszprém. Ami volt Bakony Vegyész, VÁÉV, VÁÉV-Bramac, Fotex és most MKB. 16 év után értek el oda ezek a szakemberek, ahol rajtuk kívül magyar csapat még nem járt: a kézilabdázás Mont Blanc-jára, annak is a tetejére.

A hokiválogatott divíziógyőzelme és ezután az eredmény után revidiálnom kell az álláspontomat, mert 2008 a sportsikerek éve már most és ez fog is folytatódni, nincs mese. Szerencse, hogy most lesz olimpia, mert így a korább rendkívül konzervatív becslésemeit messze meg fogja haladni mindaz, ami Pekingben, vagy bármilyen világversenyen be fog következni. Ünnep és ünnepeket. Következnek. Hajrá Veszprém! Hajrá Magyarok!

Közzétéve:

Geci Beerboard Top 30 – 1985

A sorozat megkezdése óta a most sorra kerülő év a legtelítettebb slágerekben. Hemzsegnek az azóta is élő, mondhatni máig ható felvételek. Az élen a Wham első albuma, róla a világ legsikeresebb limonádéja a Careless Whsiper, valamint a a Wake me up, before you go-go, amiben új értelmet nyert a férfi testre készített forrónadrág és a jobbra igazított, combhoz simuló bráner fogalma. Ugyanakkor Madonna érkezett a Like a virgin-nel, az Aha a skandináv éjszakákból kisivító Take on me-vel, valamint hódított a  Tears for fears és a Dire Straits is.  De egy soha meg nem ismétlődő duett megelőzött nálam mindenkit.

Philip Bailey and Phil Collins – Easy lover

A legerősebb, legütősebb dobalappal a háttérben, némi harsány szinti és a gitár együtt tornássza fel a ritmust és a decibeleket. In medias res kezdés, amitől azonnal csavarom fölfelé a hangerőszabályozót, bárhol is vagyok. Collings fazékból szól, ahogy mindig, de Bailey, aki az Earth, Wind and Fire-ben már pirított Maurice White-tal együtt, itt is bársonyos, funky-s, de mégsem nőies. Ha minden igaz és a wikipedia sem hazudik, akkor a felvétel először Bailey szólóalbumán jelent meg. Az a baj, hogy mindig oda jutok vissza, hogy kib@szott jó benne a dob. Talán nem is tudnák mondani dobbal ilyen szinten jól megtámogatott nótát, esetleg Prince-től a Peach, ahol jól van belőve a téma. Ez is egy olyan nóta, ami képes besodorni a tánctérre, ha a szélén állok védtelenül. Ahogy ez már meg is történt párszor. 🙂 És ha Phil Collins kerül szóba, nekem ez az szám az első, nem a Genesis vagy bármi olyan, ami inkább fémjelzik őt.

Az a gyanúm, hogy ezt már azért mindenki vágni fogja, ám ha még sem, akkor itt a lehetőség ismerkedni vele. (Vagy csak élvezni):