Közzétéve:

Geci Beerboard Top 30 – 1983

Medve felszólamlására és remélem mások nem nagy bánatára folytatom a megkezdett és természetesen be nem fejezett sorozatot, amely 1977 és 2007 közötti évek fogyasztói szempontból legfelkapottabb dalai közül választja ki az én kedvencemet és fűz hozzá keresetlen kommentárt. 1983 talán az első csúcsév, amikor egymás hegyén-hátán sorakoznak a mai napig visszacsengő slágerek: Police – Every breath you take, M.Jackson – Billie Jane, Eurythmics – Sweet dreams, P.Collins – You can’t hurry love, a teljesség igénye nélkül. De számomra mindannyiuknál érdekesebb és izgalmasabb egy csokibőrű úriember másodvirágzása, amely egy igazán nagy dallá nemesedett.

Marvin Gaye – Sexual Healing

“Getupgetupgetup” vagy a “wakeupwakeupwakeup”, ahogy lágyan elhalkulva kíséri Marvin báttyó bársonyos hangját és adja meg az úgynevezett “szúrós” felhangot ennek az erotikusra is tervezett nótának. Ez az a fajta kedvenc, amit – amennyiben nem ágyban, párnák között a kedves nővel vagy férfival történik, hiszen akkor eleve csak kísérőeffekt – nem hangosítok fel, hogy az eredeti túlszárnyalja nem túl képzett hangomat, miközben a légmikrofon légállványa mögé lépek a refrén utáni szóló végén és elkezdtem a második verszakot, HANEM bor, cigaretta, félhomály és némi önsajnálattal vegyes fantáziálás az utolsó vagy a soron következő szeretkezés tartalmáról… Avagy a sokadik pohár bor mellett elrévedő, esetleg eldudoló barátok közös sorselemzésének adja meg a bárhangulatot a cigarettafüsttel megtöltött nappaliban.

Marvin Gaye ezen dala számomra több, mint kedvenc. Igazi korálló nóta, ami azért nincs meg otthon, hogy ne tudjam ronggyáhallgatni, hanem tízezer forintos borként viszonyuljak hozzá és igyam, koncentrált figyelemmel élvezzem a soulzene  egyedülálló darabját. Emberünk a hangjával a nem túl különleges alapot dúsítja föl oly módon, hogy én minden alkalommal elnézést kérek a teljes könnyűzene nevében. Lágyan dallamos, de mégis érzéki, sőt meg merem kockáztatni, hogy feszültséggel teli dal. Lehet, hogy nem így van, de nekem így jött le, így jön át. Mr. Gaye-t sokáig one-hit wonderer-nek gondoltam, majd utánanézvén kiderült, hogy itt bizony a soul egyik koronázott királyáról beszélünk, akit lelkész édesapja pisztollyal irányított át egy mennybéli kórusba 1984-ben, így nem tudhatjuk meg, jutott-e volna magasabbra. Meg kell még említenem, hogy a “I Heard It Through The Greapvine” című zenemű eredeti előadjó is ő volt, amely szintén nagy kedvencem, bár eddig azt gondoltam, hogy ez a Soultans nevű angol-német afroamarikai formáció alkotása… De így azért okésabb… 🙂

Remélem, nem fogom most egy fél évig megint szünteltetni a szériát, de ha nagyon gáz, szóljatok, akkor nem erőltetem.

Közzétéve:

A világ legjobb nevű zenekarai

Áci előszedte a fantasztikus esetet, amikor meséltem neki pár szóval a ‘Half man, half biscuit’ nevű formációról. Most ő hozzárakta a szintén nem akármi ‘French Kicks’ nevet. Emellett nekem még régről nagy kedvencem a veszprémi eredetű ‘Mama killed the chicken’ is. 🙂

Ha esetleg van valami ilyesmi a tarsolyodban, ne habozz bekommentálni.

Közzétéve:

Ken Lee és a shredderek…

A mai nap igen értékes linkekkel ajándékozott meg Gátos Iván barátom (Szörp együttes, session zenész), ezeket vagyok kénytelen most veletek megosztani.Eredetileg azért nem a shoutboxba raktam be, mert van még itt más is, illetve ez is magyarázatra szorul. Volt olyan zenész, aki nem értette miről szól, és én nem engedhetem meg, hogy valaki ezt az élményt ne a megfelelő értelmezésben tegye magáévá. Tehát:valaki (aki jól ráért, és rendelkezett a megfelelő képességgel, mert ilyet elég nehéz így megcsinálni) egy Santana koncert képanyagához saját hangsávot gyártott. Már az első pár másodperctől kezdve üt:[youtube]http://www.youtube.com/watch?v=2BrLEuzVCVQ[/youtube] Második vendégem a gyönyörű Valentina Hasan, a bulgár Megasztár selejtezőjének szépreményű versenyzője. Azon kívül, hogy feledteti a hétköznapok búját, segíteni fog az értékrendszerünket a megfelelő helyre tenni két galaxis között.Dalának címe: Ken Lee. Íme:[youtube]http://www.youtube.com/watch?v=cT18LZItBLA[/youtube]rövid felvezetője sem merülhet feledésbe:[youtube]http://www.youtube.com/watch?v=FQt-h753jHI&feature=related[/youtube]Bár a hazai könnyűzenére és televíziózásra mentség nincs, ismét kiderült: van lejjebb. 

Közzétéve:

Vodafone mobilinternet szakmai teszt

Na most már megírom, mert felháborító. Mivel átmenetileg lakom, így hát mobilinternetre fanyalodtam. Szeptemberben még a nagy mobilinternet őrület hajnalán sikerült beválasztanom a legjobbat. Ismét bebizonyosodott, hogy a legolcsóbb a legszarabb. Ez akkor – meg szerintem most is -, a vodafone volt.
Az elején kb két hétig egész jól működött, aztán egyre rosszabb lett. Most azért még nem írtam sokat ezt a post, de ötödször dobott le. Szóval kedves, barátaim, ismerőseim, pártolótagok, és ellenségeim! NE VEGYETEK VODAFONE MOBILINTERNETET, MERT EGY KALAP SZART NEM ÉR!!!
Tisztelt vodafone! Az kívánom neked, hogy nagyon gyorsan menj tönkre, mert megkeseríted az emberek életét! Tudom, hogy ez csak álom, de legalább fájjon neked is annyira, mint nekem, aki ebben a pillanatban hatodszor csatlakoztam. Gyülöllek, és te vagy a legfőbb ellenségem!

Közzétéve:

Krásznájá Moszkvá

Emlékszem, sokáig kifejezetten szociális, társadalmi program volt a locsolkodás. Anyukám öcséimmel együtt elegántosba öltöztetett mindannyiónkat és nekivágtunk az ismerősöknek, a lépcsőháznak és legvégül elrándultunk a nagymamához, ahol a végtelen hosszúságú gömbrágó várt minket ebéd után. Aztán gimnázium alatt már inkább itattak, mint pénzeltek és etettek (értsd sütemény, tojás), végül a költözések és az urbanizálódás által eltünt a húsvét hétfői kötelező program. Budapesten – azt gondolom – nagyobb tortúra a várost végigjárni pár kupica pálinkáért vagy borért, mint az elérhető alkoholszint értéke. Vagy egy helyen kell letelepednie az egész családnak vagy otthon kell maradni sörözni…

De amiért elkezdtem ezt a post-ot: azt gondolom, értékelnem kell a gyermekáldás 3-5 éves koráig hátralévő időt, mert akkor ismét beköszönt a locsolkodás feladata. Amennyiben fiú gyermek lesz, akkor jó apaként vinni kell az apróságot, aki az otthon és az óvodában megtanult locsolóverset fogja előadni rendületlenül, “jaj, olyan édes!” jeligére. Ha kislány, akkor tojásfestésre kell berendezkedni… És, ami ezzel jár – a nyuszika is “tojni” fog valami kis ajándékot az okos és ügyes szemünk fényének. Plusz jöhet húsvét után a kiváló rakott akármi színes tojással gazdagon. 🙂

Addig is minden évben ilyenkor eszembe ötlik a műanyagbutéliás jázmin, gyöngyvirág, harangvirág, nárcisz és hasonló illatokat hordozó kölni, amitől a kezünk, a nadrágzsebünk és a benne utazó nagyértékű papírhuszas, esetleg ötvenes 3-4 napig biztosan illatozott. 😀

Közzétéve:

Cseh kucsmagomba

Fent nevezett az év első gombája. Márciusban indul a szezonja és 2-3 hét alatt le is cseng. Szereti a lombos erdőket, főleg a nyárast, erdőszéleket, ligeteket.
Eddig a tankönyv (azért persze ír alaktant is, anélkül nehéz lenne beazonosítani). Soha nem találkoztam ezzel a gombával korábban. Ugyanakkor gombafixációm állandósultnak mondható, ezért húsvétra már úgy érkeztem haza Tiszabábolnára, hogy lehetőség szerint ilyet keresek, bár a környéken nem is hallottak ilyenről.
Nekiindultunk az általunk ismert legrégebbi nyárasnak Jucival és apámmal, és…

Cseh kucsmagomba

Így s ekként találtunk kitűnő cseh kucsmagomba-lelőhelyet! Nagyon nehéz észrevenni, mert az avarral nagyjából azonos színű, sokszor megbújik alatta és csak a levélszőnyeg felemelésével bukkan elő. Hihetetlen élmény volt újra gombászni és nagy termést találni!
Íze kellemes, bár nem túl markáns. Ma este sütögetve ettük, holnap burgundi marhába fog belekerülni, a maradékot pedig valószínűleg fagyasztjuk.
Holnap csúszunk tovább Kiskunfélegyházára, ahol szintén hatalmas lelőhelyek vannak, ezt már tudom az Index gombászfórumról. Ha lesz idő, mindenképpen betámadjuk az ottani nyárasokat is.

Közzétéve:

Lidérc

Nagypéntek volt, csöndes délután. Kóka János a társalgó bőrkanapéján ülve böngészte a választmányi tagok listáját, kit is lehetne legközelebb hazaküldeni szavazás előtt. Mellette Göncz Kinga ült és piros-fehér-zöld sálat kötött a koszovói miniszterelnöknek. A szomszéd teremből áthallatszódott a plazmatévéből Lendvai Ildikó hangja, amit nagy áhítattal figyelt 5-6 Mesterházy Attila klón, akik próbálták elsajátítani a jobboldal szenvtelen lenézésének tökéletes technikáját a szemléltető felvételről.

Egy emelettel följebb érdemi munka folyt. Hiller István csúcskísérletét figyelte Gyurcsány, Szekeres, Bajnai és Kiss Péter is: vajon sikerül-e egy egész rekesz 0,25-ös üveges Coca-Colát felbontania 1 perc alatt a két első fogával. Ekkor futott be a tornateremből Horn Gábor és Kuncze együtt: meghalt Orbán Viktor! Hirtelen csak az újabb kinyíló kóla szisszenését lehetett hallani. Mindenki megállt. Gyurcsány azonnal telefonált, és mindenkit a központi eligazítóba rendelt.

20 perc múlva mindenki ott is volt. Kussban álltak és ültek. Az arcokon az látszott, hogy mindennek vége. Nincs többé a démon, nincs, akivel 6 évig takarózni lehetett… Gráf az orrában túrkált zavarában, míg Horn Gábor a szakállát simogatta. Gyurcsány kezdte:
– Elvesztünk. Hogy lesz jövőre? Mi lesz 2010-ben? Ki ellen fogjuk pénzelni Dávidot és a maradék MDF-et? Kinek a rendezvényeire fogjuk ráuszítani a Szabadság téri tüntetőket? A Budaházyt is azonnal be kell hozatni, már nincs miért az utcán legyen… Ki fog itt segíteni? Már minden kártyát kijátszott többször is. Egy félhülye sincs, aki kormányszóvivő legyen, hiába mondom neki, hogy csak három hónapos határozott idejű szerződése lesz.
– Elég már, Feri -mondta Szekeres – végre bevethetjük a hadsereget. Katonai hatalomátvétel és visszahívjuk az oroszokat. Utána negyven évig nyugi lesz megint.
– Hihetetlen az egész banda! – tette hozzá, szinte szokás szerint, Horn Gábor, majd csendben belekortyolt a nagyfröccsébe.
– Ezzel még várjunk – szólt közbe Göncz Kinga – inkább fogjuk az egészet a Mécs Imrére, amíg nem tudunk kitalálni valami jobbat.
– Ebből elég! – szólt bele Kóka is, akik boldog volt,  mivel megtalálta a módját a biztos újraválasztásának – szerintem itt az ideje, hogy föntről kérjünk segítséget. Úgyis itt a Húsvét, illetve a peszah, szóval szerintem mindenki menjen most haza és imádkozzunk. Hátha vasárnapra vagy hétfőre feltámad a Viktor.
– Vasárnapra biztosan nem fog, amíg a Lakat T. vezeti a Napkeltét – jegyezte meg Ledvai, a könnyeivel küzdve.
– Akkor szóljon át valaki a propaganda osztályra, hogy legalább hétfőre küldjék be műsort vezetni az egyetlen keresztény elvtársunkat, a Bakátsot! – fortyant fel Gyurcsány, aki eddig a szónoki pulpitus bal oldalára dőlt eddig szótlanul, de a szája már nem látszott, annyira összeszorította.
– Meglesz, Feca – reagált az eddig hátul álló Draskovics, és elkezdte keresni Gyárfás nevét a mobiltelefonjában.
– Hihetetlen az egész b… – kezdte volna Horn Gábor, de Kuncze, aki közben mellé lépett, befogta a száját.
– Rendben, akkor békés napokat mindenkinek, Péter szétküldi e-mail-ben az imádság szövegét még ma este, aztán hétfőn meglátjuk. – búcsúzott Gyurcsány és sietősen távozott. A többiek halkan pusmogva pálinkáztak még egy kicsit, aztán szétszéledtek.

Húsvét hétfő lett gyorsan. A fent említettek feszülten várták a Napkelte megfelelő pillanatát. Bakáts konferált, és ott volt Orbán. Kicsit kócosan, gyűrötten, mintha a sírból tért volna vissza, de ott volt, a szokásos félmosollya a szája szélén. Sőt válaszolt is. Ez még akkor is öröm volt, ha néha látszott, hogy a Navracsics súg neki a paraván mögül.
Gyurcsány a kávés csészétt is eldobta és az ég felé emelte a kezeit:
– Köszönöm, Úristen, köszönöm! Vihetik a sógorok a MOL-t, lehet a Csányié a Villamosművek is! Van még remény, van remény!!!

Közzétéve:

Váró

A vizitdíj ellenére is él, lélegzik tovább a társadalmi tevékenységek azon, kalákázást pótoló formája, amelyben beteg vagy önmagukat betegnek vélő emberek orvosi rendelőben ülve ütik el az időt. Ennek mélyebb megjelenése, amikor ugyanezen emberek saját élettörténetükkel szórakoztatják egymást VAGY “de az semmi” kezdetű, “ki a halálosabb beteg” versenyhelyzetet élezik rendületlenül, ILLETŐLEG a “Maga a szürke ruhás hölgy után jött, Kedves Uram, kérem ne tolakodjon!” Majd félre: “Micsoda arcátlan, neveletlen!”

Amit legutoljára rögzített formában megkaptam Szilviámtól, imígyen hangzott:

“A menyem nagyon lusta háziasszony. Mondtam neki, hogy vasalja a törölközőt, de nem vasalja, na! Pedig lenne rá ideje, mert automata mosógépe van…”

Én kérem elnézést a meny nevében is. 🙂  Ja, és gyűjtsünk még ilyet.

Közzétéve:

Borough Market

Ha azt hiszed, hogy voltál már jó piacon, akkor azt kell mondjam –  csak azután merd ezt nyilatkozni, ha már több országban is tiszteletedet tetted valami ilyen típusú intézményben. Micivel 2004 őszén Barcelonában, majd álomszép Szilviámmal 2006 szeptemberében Párizsban élvezkedtünk, figyelgettük az akkor még itthon nem tapasztalható jóságogat: friss gomba hegyekben, very friss tenger gyümölcsei, óriás papagáj, sajtkülönlegességek, körözöttel töltött friss csiga, remeterák élőben, borvariációk végtelen fajtája, speckó lacikonyhák, mutatványosok és a többiek.

Borough Market
De az überfasza eddig a címben megnevezett létesítmény Londonban, a London Bridge metróállomásnál, a híd lábától nagyon nem messze, a felüljáró alatt, a Southwark katedrális tőszomszédságában. Főleg fotókban lehet vissza a varázst, amit szombat késő délelőtt megértünk másfél hete. Ezeket csak annyival egészíteném ki, hogy egészen durva száraz almabort ittam forralt bor formájában, valamint olyan autentik lengyel füstölt kolbászt vásároltam echte lengyel leánykától, hogy még most sem hiszem el. Aribari szerint, aki az itinert adta a helyhez, le akarják bontani, szóval mindenkinek csak azt tudom javasolni, ne habozzon mihamarabb megtekinteni, életreszóló élmény. Netes tájékozódási lehetőség: http://www.boroughmarket.org.uk/