A kenyér szerepe étkezésünkben

Erről régóta akartam már szöszölni. De a kórházban mellettem fekvő bácsi, akinek szintén térd panaszai voltak, de neki csak a szimpla járástól, amit némileg megnehezített az a 35-40 kilócska, amit csak a hasa képviselt, mesélte a lányának, hogy az altató orvos javasolt egy kis diétát a bevitt kenyér, krumpli és rizs mennyiségének csökkentésével. Az én kérdésem az, ki miért eszik ÉS mihez eszik kenyeret?

Én a magam részéről szeretem a kenyeret. Minden fajtáját. Azt is, amit nem nagyon eszem, mert finom lisztből van és nem annyira egészséges enni. De a finom lisztből készült sima fehér kenyér is jó. Meg az össze fajta, aminek van funkciója. Gondolok itt arra pl: melegszendvicsként vagy körözöttes kenyérként funkcionál, esetlegesen szaftba mártogatom, vagy egy izmos karika kolbász mellé egy darabka, mert csak.

De miért jó kenyeret enni a rántott hús + petrezselymes burgonya VAGY a jókai bableves, esetleg a töltött káposzta mellé? Azért, mert úgy nem fekszi meg a gyomrodat? Ez óriási benézés. Akkro küzd csak meg vele a gyomrod igazán, ha mellé betolsz még 3-4-5 szelet kenyeret. Egészen egyszerűen azt gondolom, hogy kis hazánkban az a jóllakottság érzet, amikor rosszullétig tömöd magad, mozdulni nem bírsz már, de ezt némely ételeknél csak úgy tudod biztosan elérni, ha zúzol mellé kenyeret. Illetve mert ebben szocializálódsz, hogy a “nehéz”, magyarosan megfőzött kaják mellék otthon is, meg az étteremben is kiteszik automatikusan a kenyeret.

A másik: a szendvics. Nap, mint nap látom a home-made és a bóti szendvicseknél, hogy ott is többnyire él a hagyomány, miszerint NAGY, vastag szelet kenyerré kell tenni a matériát, aztán arra a másik hasonló kailberű kenyeret és a végén a két ordas szelet között konkrétan nem is látszik, hogy mi került közé, ízét sem érzed, jelentősége eltörpül az ízeknek, csak az marad, hogy “nehogy éhen maradjon szegény gyerek/apu/anyu/unoka napközben”. A bolti szedvicsknél ugye adott a helyzet, miszerint a kenyér, a péksütemény az olcsó alapanyag, abból legyen sok és/vagy nagy, a húsból, zöldségből, egyébból meg kicsi, azt eladjuk drágán. Szerintem a jó szendvics olyan, amihez csak keret a pékárú és meg van tömködve minden jósággal, szinte felér egy főétkezéssel.

Vagy a türelmetlenkedés: már nagyon éhes az alany, ezért az étteremben befalja a kenyereskosarat egy az egyben, mert azt hamarabb kihozzák, mire a rendelt étkek szervírozzák. Aztán három falat rá a normális kajából és megvan a “duda” életérzés. Ezt pénzkidobásnak gondolom.
Szerintem az emberek megszokásból esznek sok kenyeret, kurvára nincs rá szükségese a szervezetnek, viszont onnantól,attóla pillanattól elérhető karnyújtásnyi közelségben, amint lecsatlakoznunk a ciciről. Szerintem tartogassuk a kenyeret a megfelelő alkalmakra (tatározásra, éttermi fűszervajas étvágycsinálókra, libazsíros deszkához) és együnk helyette értelmes dolgokat: húst, meleg ételt, sört, ilyesmit. Persze mindez nehéz, amíg bármely élelmiszer áruház árukészletének minimum 80 százaléka szénhidrát és zsír, de próbáljunk meg nagyok lenni. 🙂