Közzétéve:

NÁK…

Tegnap -mindamellett, hogy kiválót vacsoráztunk a Trattoria Venezia nevű igen kellemes olasz étteremben- Micivel meg Koxival megreformáltuk a párkapcsolati kommunikációt.

A helyről: konyha egészen jó, steak bátran vállalható (bár Recinek van rossz tapasztalata), az olasz ételek kiválóan vannak elkészítve, felszolgálás négyes fölé. Egy komolyabb kritika a közeljövőben várható. Stay tuned.

Ma a párkapcsolati kommunikáció tökélyre fejlesztéséhez adnék egy kis útmutatót. NÁK… részletei…

Közzétéve:

Pokerversenyen-e voltam

Egy kis szösszenet a pokerclubtársaknak írt első levélből (I. Magyar poker bajnokság):

Na Uraim,

Én egy 9 fős asztalnál toltam. Rajtam kivül még 2 laza játékos volt a többiek feszesek, sőt volt egy szuperfeszes, aki amíg én bent voltam (másfél óra) egyetlen party-ban sem volt benne. Jó játékosokkal kerültem össze (amennyire felmértem ketten nálam tapasztaltabbak voltak, 3-4-el kb egy szint, a többiek kezdőnek tűntek, de szabálymagyarázatra nem volt szükség, azt mindenki vágta). A szervezés profi volt. Nem volt csúszás, kivetítőn számoltak vissza vakemelésig. Profi osztok, kellemes környezet, olcsó árak.

Az első szünetig 4 vakemelés volt: 100/200, 200/400, 300/600, 400/800. Mindez 25 percenként (utána 20 percenként, de azt már nem éltem meg). Kezdő zseton: 10000

Az elején kb 20 perc alatt kisebb party-kkal felkúsztam 15000-re. Egy nagyobb partym volt ebben az időszakban. Az egyik laza játékos agresszíven emelt az elején 1000-et A-2-m volt egy színben, tartottam. Flop kislapok, színre, sorra sem volt jó. Emelt 1000-et, tartottam. Turn: check-check, végén megint nem jött értelmes lap. Emelt 1500-at, éreztem, hogy nincs semmilye, de gondolkodtam vagy 2 percet, majd megadtam. A high-al nyertem K ellen.

Innentől kezdve nem nagyon volt lapom. Jellemzően volt emelés flop előtt (600, később 1200). Néha bementem flop-ot nézni, de semmi.

Akivel a fenti történet volt, újra összecsaptam. A-10 egyszín volt nálam. Flop előtt emelt 1000, én raise 2000-ig, ő raise all-in… Kb 4500-a volt, nekem 9000… Mentem. Show: neki A-A, ugyhogy sokat romlott a lapom… Le is jött egy A, itt vége is lett a dalnak.

Utána lementem 2000-ig, de már 400-800 volt a vak. 2 All-in blöffel húztam a vakokat, ami arra volt elég, hogy életben maradjak. Nem jöttek a lapok és ismét vészesen fogytam… Kb 3000-rem volt, amikor vártam egy elfogadható lapot, amivel játszhatok. K-4 egyszint tekintettem ennek, megadtam a nagyvakot (800). Flop: K-Q-4… All-int mondtam és örültem mint majom a farkának… Show: neki A-Q… Persze turn-re jött is A.

Kisebb-nagyobb hibákat elkövettem és nem voltam pszichésen teljesen ott, úgyhogy aki nálam jobb állapotban érkezik annak lehet sansza, mert a mi edzettségi állapotunk elég lehet a középdöntőre

Ja és sokkal több a feszes játékos, mint a laza!!! Ez más asztaloknál is így volt

Sok sikert!!

reci

Közzétéve:

K40

Életemben először büszke voltam valamire. Életemben először elhatároztam valamit, (aminek a kivitelezése mondjuk 4 percnél tovább tart) és megcsináltam. Megcsináltuk.
Woody Allen mondja az Annie Hall-ban (mikor a felesége megkérdezi, miért bámulja a focimeccset a tv-ben, miközben lent egyetemi professzorok várják) az intellektuális emberekről, hogy lehetnek brilliáns elmék amellett, hogy fogalmuk nincs miről szól a lét. Viszont a test, a test az nem hazudik.
Ő maga ezalól kivétel, én is az vagyok :), de most tettem egy kis kitérőt.

Másfél hónappal ezelőtt megtudtam, hogy egy volt középiskolás osztálytársam megmássza a Mount Everest-et. Azért ez finoman szólva is arcátlanság. Egyébként www.projectb.hu/everest/ . Na jó, ezt nem hagyatjuk annyiban; de a Mount Everest-et mégse mászhatja meg mindenki, irány a Kinizsi 100. Egy-két korábbi post-ban, kommentben utaltunk a felkészülésre, ami bár nevetséges nem volt – tényleg komolyan vettük -, de annál kevesebb idő volt rá. Másfél hónap alatt nem lehetett reumás, csúzos, pohos, kehes, zsábás, puhapöcsű irodapatkányokból keménytökű ádáz fanyűvő, hegyeket hengergető legényeket faragni. Öt hétvége alatt közel 200 km-t túráztunk, ami arra elég volt, hogy a Kinizsi 40-re felkészítsen.
A túra számokban: 38 km, 1080 m szintemelkedés, 10 óra szintidő. A 10 órát még magunkhoz képest is soknak éreztük, 8 órát lőttünk be.

Előző este Medvével bevertünk fejenként fél kiló tésztát, 3 gramm magnéziumot és 3 gramm kálciumot, némi koenzimmel.
Szerek
Hárman indultunk (mármint többezren, de hárman ismerősök). 20-25 percet álltunk sorban a nevezésnél, állítólag kimagaslóan sokan indultak idén.
Nevezes
Dzsajokosz, Medve és én vagyunk a vitézek, akik minden akadályt könnyedén legyőznek. A cél jó 15 km-rel a képen látható harmadik csúcs mögött van.
Bercek
Viszonylag hamar elszakadtunk egymástól, mindenki a saját tempójában ment (illetőleg futott, én például 20 km-t a 40-ből), Medve és én a teljesítménytúra szó első tagjára koncentráltunk, Dzsajokosz a nem éppen erre a célra gyártott cipőjéből kifolyólag inkább a másodikra. Hatalmas respekt a srácoknak, a kitűzött 8 óra helyett jóval hamarabb teljesítettük a nem éppen kis távot.
metsz21.gif
metsz22.gif

Idők:
Dzsajokosz 7h 30min
Medve 6h 25min
Bubuc 6h 5 min

A végén még eltévedésből kifolyólag plusz másfél kilométert abszolváltam (SOHA ne kérdezz alkoholistákat, hogy hol van egy bizonyos söröző, nekik ugyanis mind egy, így szemrebbenés nélkül elküldenek egy másikba) a dorogi Molnár sörözőig, ami nélkül 6 óra alá mentem volna, de azt hiszem így is kiváló teljesítményt nyújtottunk.
Másfél napig iszonyú büszke voltam magamra, úgy néztem tükörbe, ahogy még soha. Aztán eljött a hétfő reggel tíz, beléptem az irodaház forgóajtaján és egycsapásra szertefoszlott minden a híg fosban. Egy óra múlva már ismét egy agyatlan rabszolgát köptem szembe a mosdó tükrében.

Sebaj, mehetünk új túrákra, teljesíthetünk újra szépen, és akkor megint lesz néhány büszke, boldog napunk.

Gratulálok Dzsajokosz és Medve!

buszkeseg
egy büszke ember a célban

Közzétéve:

Balaton Open 2007

Idén is április utolsó hétvégéjére sikerült kerülnie az első balatoni partynak, ami egy szolíd 4napos hétvégét jelentett, ekként nem nagyon sikerült elaprózni a lazítást. Kerüljön elektronikus papírra az összes lényeges esemény. (Képek később.)

Április 28, Szombat

Kényelemes leutazást bonyolítottunk Recimobillal. Útközben a fejérvári mádárás teszkóban többnyire fröccsalapanyag és némi szilárd táplálék bevásárlása. FA a helyszínen elfogyasztott hurkával gyúrt, ugyanakkor Reci meg akart vásárolni egy megvásárolhatatlan bort, ami az egyetlen barrique-olt szesz volt az áruház választékában, viszont a vonalkÓd leolvasó nem ismertem fel, ezért nem is jöhetett velünk. Pénztárosnő ügyfélcentrikus válasza Reci megrökönyödött kérdésére(“Akkor ezt most nem tudom megvásárolni?!”): “Nem, mert nincs benne a gépben.” Ennyi. FASZKORBÁCS, FASZKORBÁCS!!!
Bosszúból megérkezéskor neki is álltunk sörözni, illetve fröccsözni. Mindenki befutott, elintéződtek a másnapi kerékpártúrához a bringákat, aztán alig 1 óra alatt összekaptuk magunkat és lementünk a partra enni és sörözni.
Az este fénypontja a Fűzfői-öböl hullámtörővel védett szakaszán történő horgászverseny volt, aminek csak győztesei voltak. A győztesek győztese az elmélyülten pecázó Reci, aki minden kategórában az aranyéremre méltó eredményt ért el a helyi zsűri(Áci) szerint. Jól befröccsöztünk közben, majd a hideg este közeledtélvel hazafáradtunk. A horgászok még 11-ig maradtak,majd egy sikló zsebkéssel történő kettémetszését követően megtértek a Davidovics rezidenciára. Az este hőse Gigu, aki barátnője meglepetése születésnapi bulijára távozott el fél 12-kor, de előtte leugrott pár órát lógatni. Zseni az ember. A lyányok és FA megfáradását követően Áci, Reci és T közreműködésével hajnal 3-ig pókereztünk.

Április 29, Vasárnap

A szokásosnak mondható egész délelőttös készülődés után a Katicában zajlott az ebédelés(azért délelőtt elfogyott némi sör, for sure, azaz for sör), majd délután 2-kor sikerült elindulnunk Balatonfüred irányába drótszamarakon. Fűzfőn fröccsözés, Káptalanfüreden kis uzsonna szakította meg a kerekezést, majd negyed hatra teljesítettük a 30 kilométert Balatonfüredig. Ott kettéváltunk, a csapat egyik fele (T, Meló és FA) vonatra szállt és Balatonkenesén keresztül hazautazott. Mi, a bátrak(Szilvi, Áci, Reci és én) átruccantunk Tihanyba, feltekertünk egy olyan lejtőn, hogy máig fáj, ha rágondolok. Ott egy pizzériában fitness tállal oszlattuk az éhségünket, majd megpróbáltuk elérni az esti vonatot visszafelé, ám ez nem sikerült. Mintegy 1 perccel lemaradtunk. Mint utóbb kiderült ez volt az utolsó eszköz, ami visszavitt volna minket kenesei bázisunkra. Szopó és faszkorbács! (Szerelmetes feleségem később felrótta nekem, hogy ez volt projekt menedzseri tevékenységem egyik legnagyobb elbaszása, mivel nem hagytam puffert az elindulásra és a visszafelé startkor felmerülő 3 pőerc mínusz később végzetesnek bizonyult.) Recinek eddigre már lejárt a szavatossága, így a pályaudvar egyik krimójában maradt megvárni, amíg visszaautózunk érte és a bringájáért. Hárman elindultunk vissza, de igen hamar ránkesteledett, így világítástól mentesen folytattuk utunkat, ám Kedvesem Alsóőrsnél a maradás mellett döntött a hideg ellenére egy szabadtéri korcsmában. Ácival teljesítettük a hátralévő 20 kilométert este fél 11-re, majd azonnal visszaindultunk, összeszedni a lemaradókat. Szilvia kalandként egy helyi alkoholista nacionalistával beszélte végig Magyarország történetét, míg Reci ugyanezen a nacionalista vonalon egy horvátországi magyar háborús veterán pártfogoltjaként italozta végig azt a kb 3 és fél órát, amíg Áci összeszedte.
Hajnalra az élmények elmesélése, teljes rekonstruálása és némi bor elfogyasztása maradt, szintén köbö hajnal 3-ig bezárólag.

Április 30, Hétfő

Békés négyesben a Katicában kezdtünk (előtte bérelt bringák leadása), utána átmentünk a Fregattba csocsózni és fröccsözni, majd ejtőzés, ebéd(du 3) és jegeskávézás után a strandon, pokrócon kezdtünk pókerezgetni. Ebbe egy egészen kevés sport is vegyült, ami versenyfutást jelentett, aminek a védjegye Áci lett a következő mondatával: “csak arra vigyázzunk, hogy el ne essen senki”, majd a célbaérés előtt jelentős méretüt zakózott. Sajnos. 🙂 A hőmérséklet kritikus szint alá csökkenését követően visszatértünk a házikóba, ahol beszélgetés közepette figyelgettük Áci harcát a sárkányokkal (PS2 – God of War), aztán a visszatérő Giguval kiegészülve a kártyaasztalnál ütöttünk el mintegy 4-5 órát hajnalig. Ennek egyik fénypontja Reci straight flush-se volt, valamint a szerencse forgandósága, aminek keretében Gigu először megnyerte, majd elvesztette a hétvégi Bp-Kenese-Bp-Kenese-Bp utazási költségeit.

Május 1, Kedd

Már csak a takarítás, a búcsúreggeli(Katica, ofkorz) és az elutazás maradt erre a napra. Ácit hagytuk lent zenét írni, miután még előző nap este megállapodott Recivel, mint új menedzserével. A nap vesztesége az autóponyva volt, amit a reggelizés időtartam alatt tulajdonítottak el ismeretlen tettesek a telek melletti szavanna magasságú fűből.

Összességében egy sokat sejtető és szép nyarat előrevetítőt nyitánya volt ez az idei tóparti szezonnak.

🙂 🙂 🙂 🙂 🙂 🙂 

Közzétéve:

Csak egészség legyen…

Tegnap sajnáltos családi események kapcsán sikerült rendkívül rövid látogatást tennem, tennünk a Városmajor utcai Ér- és Szívsebészeti Klinika Intenzív Osztályán. Kórterembe csak és kizárólag köpenyben, cipővédő huzatban, egyszerre egy ember, maximum 10 percre. Keményen az egészségért.

Ezzel szemben kint a folyosón olyan nestlé kávéautomata, hogy olyat még életemben nem láttam. 2 fajta kávéból kb 25 fajta kávt főz. Koffeinmentest felejtsd el, édesítőszert csakugyan. A cukor adagolása kanálszimbólumokkal dizájnolt skálán, félkanalanként.
Ugyanakkor életem párja a belső kertben is járt és azt mondta, hogy soha sehol annyi csikket nem látott, mint ott. Hiszen a dohányzáshoz való jogot nyilván biztosítani kell.

Itt jön be a Hofi-féle poén a saját szívinfarktusáról, amint két orvás beszélget: “csak egészség legyen, meg elég beteg.”

Közzétéve:

Őrség, 2007. március 15-18.

Régi adósságunk az őrségi képek publikálása, tehát íme:

Őrség, 2007. március 15-18.

Amit röviden tudni kell a kirándulásról:
– már nagyon régen el akartunk menni és végre sikerült
– nagyon szép vidék, ahol az egyes településrészeket szereknek hívják
– mind a négy napon nagyon jó időnk volt
– kesseltünk
– túráztunk
– bringáztunk
– ettünk tökös-mákos rétest
– a hajdinás vargányaleves nem jó
– a pálinka jó
– Javier nagyon durva hazárd kártyajátékokat tud
– a pityerszeri emeletes kástu egyedülálló

Kérem a teamet (gyakorlatilag mindenki ott volt), hogy élményeit kommentben publikálja!

Közzétéve:

Keccs

Kinizsi 100-ra való nevetséges felkészülésünk folyamán azért kitartóan cache-elünk. Nem írok post-ot, mert semmi különös nem történik (80 monoton km-t gyalogoltam az elmúlt 3 napban), de azt le kell írnom, hogy találkoztunk életünk leggenyóbb cache-ével.

GPS jel nem volt túl jó, ennek ellenére mintegy 20 másodperc alatt ráakadtam a szokásos kis kőrakásra. Alatta a  következő fogadott:

 anyad

A legfinomabb irodalmi kiadványokba illő irat (a legtöbb helyesírási hibát beküldő nyereménye egy

MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

A MAGYAR HELYESÍRÁS

SZABÁLYAI

TIZENEGYEDIK KIADÁS

MÁSODIK (VÁLTOZATLAN) LENYOMAT

AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST 1985

példány) elolvasása után újra nekiestünk. Hárman kerestük 20 percen kersztül, aztán érkezett egy pár, akikkel kiegészülve tovabbi tíz percet töltöttünk azzal, hogy az összes pókhálót és kullancsot begyűjtsük a környékről. Meglett a doboz. 20! centire az eredetileg megtalált kamu doboztól. Szitkozódtunk. Nagyon.
Nem írok több részletet, hátha más cache-elők olvassák az oldalt, aki már keresett ládát, úgyis érzi, hogy miről beszélek.

Így pihentem ki a megtalálást (nem látszik, de 50 méteres szakadék van a szikla alatt):

pihi

Ha az aznapi 35 km nem lett volna elég megterhelő, a hazaútra azért még jutott egy kis feladat, egy kedves autós barátomat kellet kisegíteni egy kellemetlen szituációból.

Most sem megyek bele sok részletbe, elég annyi, hogy csörög a telefon:

-Srácok, gyertek már, kicsit meg kéne tolni az autót.
-Ati, a diesel-t nem olyan jó megtolni…
-Azér csak gyertek.

-Te Ati bazmeg, MIAFASZT csináltál???
-Szemembe sütött a nap.
-De bazmeg, legalább ötvenedszerre jársz erre!
-Szemembe sütött a nap.
-Napszemüveg van rajtad.
-Szemembe sütött. Ott van.
-A nap ebben az időszakában ott szokott lenni.
-Szemembe sütött.
-Ádáz egy jószág.
antipasszat