Critical Mass helyett – Biciklizés Gödre, 2007. április 22.

Nagyon komolyan bevállaltuk, hogy a hat napos munkahét egyetlen pihenőnapján, a rákövetkező öt napos munkahét ellenére erőteljes biciklizést tolunk az aznapi, ideológiával teli, ám biciklizéstechnikában szánalommal bíró Kritikus Tömeg helyett.

Biciklizés Gödre, 2007. április 22.

Geci bátyóék kölcsönzött bicóval jöttek (Podmaniczky utca, ha pontosabbat tudtok, kommenteljétek be, mert a jelek szerint korrekt a cég), Áci és Zorró természetesen a sajátjával, jómagam pedig szokás szerint a társaságban elérhető legjobb bringával: ez tavaly Igor később ellopott bringája volt, idén a Zsoltár / Bób / Bubuc nevű ember nagyon király biciklije. Zsoltár és Gyök egyébként azért nem vett részt ebben a kis játékban, mert helyette gyalogtúráztak, készülvén a Kinizsi 100-ra, dehát ez persze vicc kategória, mert azt nem lehet csak úgy megcsinálni, de bízunk benne, hogy a srácok ránkcáfolnak.

Újpesten keresztül támadtunk a Külső-Szilágyi úton át Dunakesziig, ahonnan a Duna partján gördültünk tova Gödig. Utunkat tarkítottak kisebb megállások, fröccsözések, fagyizások, de persze mindvégig a sportember látszatának biztonságos ernyője alatt maradva tettük mindezt. Az út meglepően könnyen ment annak ellenére, hogy nevetségesen alacsonyan volt végig az ülésem tökéletesen a saját hibámból, hiszen Áci (és korábban Bubuc) ennek némileg megemelésére vonatkozó kísérleteit gőggel s megvetően utasítottam el. Visszafelé jobb belátásra tértem, így az ülés megemeléséből kifolyólag hatalmába kerített az az érzés, hogy akár Mohácsig le bírnék tekerni, ha akarnék.

Gödnél brutális biciklismennyiség fogadott bennünket, mindenki az itt található kajáldában/piáldában lelte meg gyönyörét – kitűnő, egyszerű dologról beszélgetünk: rántott everything, én gombát és sajtot ettem, hekk, perkelt, fröccs ilyesmik. Petit jól esett valamennyiünknek. Bezabálva lemásztunk a partra, itt gyufában pókereztünk, mint a régi szép időkben, hála Zorrónak, aki hozott kártyát (meg gyufát). A hazakerekezés nagyon gyorsan elszaladt a már fentebb említett seat-adjustmentnek köszönhetően, még kerülgettük a városban a szembejövő Kritikus Tömeget, és persze igen büszkék voltunk magunkra. Merthogy mi 60 kilométert tekertünk. Biza.

Csak pár fénykép született. Bocsesz.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.