Abszint Café & Restaurant

A Sajnos Vacsorák következő állomásaként az Andrássy úti Abszint éttermet próbáltuk be.

Abszint Café & Restaurant - Sajnos Vacsorák

Franciás étlap, már jó előre kinéztem magamnak az interneten a heti ajánlatról  – mely március 5-ig érvényes – egy kitűnőnek ígérkező grillezett libamájat balzsamos feketecseresznyével, kékmazsolás császármorzsával. DIREKT azért mentünk 5-én hétfőn, hogy ezt még behúzhassuk. Ehhez képest, mint a helyszínen kiderült, 4-éig volt érvényben a heti ajánlat (BAZDMEG!), persze ezt gondolhattuk volna, de sajnos hittünk a honlapjuknak. Ráadásuk a táblájukra ki is volt írva krétával a már érvényben nem lévő kínálat (lásd fotók). Ezen kissé kikészültem, úgyhogy a hely két ilyennel indított: 🙁 🙁

Felrúgva a sorrendiséget rendeltünk egy sajttálat, ami ugyebár after-effect szokott lenni, de Bubuc éhes volt, úgyhogy nem volt kérdés. Nem értek a sajtokhoz, de volt rajta néhány különösen ízletes, rokfort-szerűség, ami a mellé adott almával és pirított kenyérrel egen kitűnőnek bizonyult.

Megálltam, hogy előételként libamáj terrint vagy vargányalevest rendeljek, ugyanis elhatároztam, hogy igyekszem viszonylagos változatosságra a Sajnos Vacsorák keretein belül, ezért rámentem a mustáros-joghurtos padlizsánkrém olivával, pirított pitával című darabra. Korrekt padlizsánkrém volt, jó fokhagymás, amit én bírok, viszont a mustáros-joghurtos mivoltát nem fedeztem fel. Átlagos. Adtak mellé fekete olajbogyót, amit tök jó, de nem volt egy óriás durranás, a heti menü körüli fiaskót nem feledtette.

Főételként csakazértse rendeltem bélszínt (ha lett volna libamáj, azt azért nem tudtam volna megállni, de nem volt, lásd fent), ezért malackát ettem, amit egyébként sose szoktam, de ez nagyon jól hangzott: Egészben sült mangalica szűz tejfeles vargányával, juhtúrós-baconos gnocchival. A pincér rögtön azt mondta, hogy “Jó választás”, amikor megrendeltem. Valóban nem okozott csalódást. A hús nagyon jól meg volt sütve, érdekes módon egy picivel a well-done-nál gyengébben, ezért leves/szaftos volt (pedig disznót tudtommal nem szoktak / nem szabad mediumra sütni – lehet, hogy a mangalica kivétel?) – hibátlanságtechnika. A köret leírásából látszik, hogy nem egy könnyű fogás, de nagyon finom volt. Juhtúrós-baconos gnocchival tunkolni a tejfeles vargányát elég király. Itt már picit megenyhültem azért.

Desszert gyanánt meleg szilvatortát ettem pirított magokkal és fahéjfagylalttal, ami azért valljuk be, nem egy rossz választás. Az a jó a szilvás cuccokban, hogy nem túl édesek, itt is ez volt a helyzet, hasonlóan a Café Kör-beli gulácsi palacsintához. Ezt a szilva volnalat érdemes erőltetni.

Összességében pozitív irányba billentette a mérleget a főétel, a desszert, az Andrássy úthoz képest nem elrugaszkodott árak és a gyors, korrekt kiszolgálás. Verdiktem tehát egy szmájli, azaz: 🙂

Abszint Café & Restaurant

1061 Budapest, Andrássy út 34.

12 thoughts on “Abszint Café & Restaurant”

  1. Berendezés: franciás beütés, hangulatos, semmi felhajtás, rendben volt. Úgy 8 körül megjelent egy „szintén zenész” típusú bácsi, és valami nem zavarót produkált egy hangszeren (?), ami illett a helyhez.
    Vendégek: szolidan megtelt a hely, de nem dugira. Közvetlen szomszédságunkban egy meglehetősen pityókás, középkoron túli bohém társaság, akiket én újságíróknak néztem, és időnként nagyon jókat szórakoztam rajtuk. Másik asztalnál (stílszerűen) egy idegenlégiós kinézetű ürge egymagában fogyasztotta zsoldját..
    Kiszolgálás: nekem tökéletesen megfelelt. Az előételnek rendelt sajttál hallatára arcizma sem rándult a pincérnek, ami komoly erőfeszítést igényelhetett. Amúgy a sajttál nagyon ott volt, nálam különösen a Tomme de Savoie vitte a pálmát.
    Rendelésem:
    Zsályás vargányaleves burgonyagombóccal – magyar fordításban gombaleves, nyomokban vargányára emlékeztető tartalommal.
    Kék marlinfilé vénuszkagylós-petrezselymes vajmártással, pirított zöldségekkel – a hal, és kagyló igencsak felejtős élmény, de a mártás ízesítését eltalálták. Rám nem jellemzően, bőven maradt a tányéron.
    Meleg szilvatorta pirított magokkal, fahéj fagylalttal – nem terveztem deszertet, de miután megkostoltam Geriék rendelését, azonnal meggondoltam magam. Az én ízlésemnek túl aromás volt a fagyi, de maga a torta valami isteni volt.
    Bor: Irsai Olivér – eddig még nem okozott csalódást
    KV: a késői időpontra való tekintettel mentes volt, de nagyon finom.
    Mindent összevetve nem rossz, de nem lesz törzshelyem.

  2. He, FA csak nem bírja beírni amit akar, esküszöm mingyá bekopizom ide amit a dobozba írt 🙂

  3. Kicsit későn, de hozzáteszem, amit tapasztaltam.

    A második vacsoránk egy teljesen más milliő volt. Asztalfoglalás rendben volt, telefonon foglaltam és e-mailben változtattam a paramétereket az alkalom napján. Gyors reagálás, készségesség volt jellemző, aztán ez a helyszínen is megvalósul. Helyszínre 15 perccel korábban sikerült befutni, törődtek velem. Még az egyszemélyes várakozás közepette is kérdezték, miután első pohár boromat elfogyasztottam, hogy esetleg bármire van-e szükségem. Jól esett, szinte megmelengette a szívemet. Tényleg. A pincérek tehát megtették a magukét az elejétől a végéig, elérhetőek voltak gyorsan, hoztak mindent időben, körültekintően, ajánlottak, kedvesek voltak, de csak pont annyira, hogy az még ne legyen bratyizás. Kiszolgálás ekként 10 pontosra értelmezendő részemről.

    (A hely maga egyébként olyan kis vidám, könnyed hangulatú, tiritarka, mint amilyennek egy francia vidéki kisvendéglőt én elképzelek. Remélem a lakberendező szintén látott mintaként korábban olyat.)

    Hát, nálam is kiverte csendesen a biztosítékot, hogy nem annyira volt a meghirdetett heti ajánlat, mivel vendéglőzési kalandunk lényegi eleme nálam ez a szekció. Ráadásul a Lyoni dupla hátszínt kinéztem magamnak és komolyan fájt, hogy nem szolgáltatták ezt az étket, illetve a parajkrémleves briesajttal és levendulamaggal szintén kedvemre való lett volna. Ezzel természetesen a végső összesítésénél levonásokat fog jelenteni ezen a területen.
    A ház boraként ajánlott Konyári Chardonnay kellemes gondolatébresztő és étvágygerjesztő volt. A borlapon kellemes kínálat, ekként ez a terület megkapná az idevágó 10 pontot, ám a heti ajánlattal kapcsolatos néma hétfői átbaszás fájdalma 7 pont levonására kényszerít, azaz 3 pontot bírok megajánlani kínálat vonatkozásában.

    Szerelmem kecskesajtot evett, ami salátakíséretével kiváló volt. Bár ezt követően nem tervezett mást enni, mégis vállalt némi kellemes salátát hogy ő is egyen együtt a töbiekkel. Ezzel is meg volt elégedve.

    Én a báránygerincet paradicsomos angolbabbal és pirított polentával, és nagyon megvoltam vele elégedve. Számomra ugyanis a báránygerinc enyhén zsíros, ugyanakkor húsrésze ízletes, és ez ilyen volt. A köret polentája egy hangyányit pirított lehetett volna, hamár ráírták, ezt ugyanis nem tapasztaltam. Összességében azonban nem hagy kivánnivalót maga után. A meleg szilvás torta maga volt a hab saját magán és az estén. Lekísértem egy ICZE típusú szekszárdi borral és kellő krémezéssel tette rá a fedelet a gyomromra. A polenta miatt 1 pontot levonok, de így is marad az előkelő 9-es érték.
    Ekként összeségében 26 pontot ért el az Abszint, ám majdnem leküzdötték magukat egy szinttel lejjebb a heti kínálat nem megfelelő menedzselésével. DE összességében tényleg bármikorra tiszta szívből merem javasolni. 🙂

  4. Geci báttyó, nagyon vártam már E komment, ugyanakkor minden jóérzésű ember figyelmét hadd hívjam fel arra, hogy az Abszint étterem honlapján a mai napig az ominózus feb 26 – már 5 heti ajánlat van fenn. Vagy a minőségi vendéglátás, vagy az ezzel összefüggő honlapszerkesztés végnapjait fogtuk ki, amikor március 5-én odafáradtunk…

  5. Szánalom netovábbja. Természetesen azonnal felmegyek a honlapjukra és felhívom a figyelmüket erre a fatális hibára, amit egy Andrássy úti étterem egészen egyszerüen nem engedhet meg magának…

  6. ne bátsátok már a helyet, rengetegen voltak biztos a hétvégén, és kifogyhatott a menü. soxor nézem az Abszint honlapját, meg eszem-iszom is ott, és nem szokott gond lenni az infoval. az ételek prímák, meg a felszolgálás is. végre egy korrekt hely…

  7. Agreementben vagyunk Anri, ugyanakkor azt mondták, hogy “tegnapig” volt menü, egy ilyen “elfogyott” témát még el is bírnék fogadni, ha csak egy-egy étel hiányozna a heti ajánlatból, de hogy a máig tartó menü valójában tegnapig van és semmelyik ájtem nem kapható róla, az óriási gázolaj. A netes frissítés elmaradása szintén. Ezen kívül nem bántottuk sztem a helyet, szépeket írtunk róla.

  8. Újra olvastam a saját szövegemet és rá kellett jönnöm, hogy elbasztam az értékelést. Ugyanis rossz pontokat adtam össze. Az Abszint – a heti ajánlatos átkúrás miatt – 10 meg 3 meg 9 pontra volt méltó azon a márciusi estén. Ami összesen semmiképpen sem 26, viszont legalább 22. Azaz sikerült elküzdeni magukat az 5-ös, jeles szintről a 4-es, jó kategóriába. Ám józan eszem azt diktálja, hogy reszkírozzak meg nekik egy 5-ös alát(mert a négy-ötöd, amit olya sok kiváló pedagógus alkalmaz döntésképtelenként és igazán ügyesen arra, hogy teljesen megzavarja tanítványai értékrendjét, az nem osztályzat), ÉS egy még az elkövetkezendőkben megvalósuló visszatérés után alkossam meg végső értékelésemet. UFF.

  9. Igen, így visszatekintve én is azt gondolom, hogy megér egy újabb próbát a hely. Megszervezzük.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.