Közzétéve:

“Fenyőünnep immár eljő…”

Jézuska 20 éve térhetett vissza a köztudatba, amikor a Magyar Televizió először sugárzott éjféli misét története folyamán. Azóta ott van, nem csak a nagyszobákban kap helyet, és alapot ad arra, hogy átmeneti korunk átmeneti embereiként megálljunk egy pillanatra és szeressük egymást a szokásosnál jobban, vagy egyáltalán csak odafigyeljük kicsit jobban azokra, akikre úgy gondolunk, mint hozzánk közel állókra.

Nem szabad hagyni, hogy belefulladjunk a következő kérdések: mennyi pénzünk van? jut-e mindenre és mindenkire? kinek mit vegyünk ajándékba? mit eszünk? mit sütünk? miért ilyen karácsonyfát vettünk? ETC.
Csak éljünk a lehetőséggel és a melegség úgy járjon át minket, hogy egy pillanatra elfelejtjük mindazt, ami következik dec 27 után és feltöltődünk, meg persze fel is töltjük a számunkra kedves embereket.
Legyen mese ez a 2-3 nap, együnk, igyunk, mosolyogjunk, hallgassuk meg újra a család örök történeteit, és mossuk meg örömkönyeinkkel ténylegesen, vagy csak lélekben életünk egyre vastagodó könyvének azokat a lapjait, amikor nem jut időnk, elég energiánk megünnepelni azt, hogy szeretnek minket és mi is szerethetünk.
Minden nap lehet karácsony, minden este lehet szenteste, ha úgy akarjuk és félre tudunk tenni magunkból egy kicsit.
Ám, ha nem sikerül, akkor december 24-ét mi tegyük fenségessé, különlegessé, ne az ajándékok ára, mérete, ne a halászlé, vagy a hóspray, esetleg a bor vagy smink minősége…

Plusz ünnepejük azt is meg, hogy most szabadabban, demokratikusabban vagyunk magyarok, mint 20 éve lehettünk volna és adjon az Isten fia bizodalmat abban, hogy 20 év múlva még gazdagabb, teljesebb élete lesz mindannyiunknak itt. A megkapott, befogadott bizodalom terjedjen ki arra is, hogy ennek a bekövetkezése egyre kevésbé Gyurcsány Ferenceken és Orbán Viktorokon múlik, mint inkább a bennünk (minden öntudatos magyarban) felnövő, megerősödő felelősségteljes viselkedésünkön.

Kedves Sajnos Csapat, Kedves Állandó Látogatóink, M1K1, Soundria, TOZ, LL, Kedves Kritikusaink, Jaszkari, Bukarest, Békés Karácsonyt Kivánok Nektek!

Geci

Közzétéve:

Lángos

Ez a kép tegnap készült (természetesen a Sony Ericsson K800i típusú készülékem segítségével) Ausztriában, St. Pöltenben:

Langos

Mindez egy karácsonyi vásár keretein belül bírt megjelenni, és a következő tényeket szeretném rögzíteni:

1. A labancok rá vannak kattanva a lángosra
2. Nem volt sajtos-tejfölös
3. Nem volt vizezett fokhagymakenegetős stuff
4. Előre kisütött szikkadt lángosok szomorkodtak, ahelyett, hogy bugyogó, szuperbalesetveszélyes napraforgóolajba dobálták volna az élesztőszagú masszát
5. Nyáron Horvátországban is találkoztam lángossal, magyar faszi csinálta

Következtetések:

1. A lángost le kéne védetni hungarikumként, mert nyilván jobban bejön a világnak mint bármi más, amivel büszkélkedni próbálunk (pl. Tokaji)
2. Iszonyatüber lángos-franchiset kell beindítanunk Ausztria-Németország viszonylatban, ez égetőbb még a szendvicsbár témánál is! Annyi pénzünk lesz mint a rohadás (copyright Bubuc).

Ekként.

Közzétéve:

Besurranás

Tegnap betörtek hozzánk. Felfeszítették a teraszajtót. Valószinűleg egyszerű srácok lehettek és siettek, mert mindent feltúrtak, de nem vittek el műszaki cikkeket, még DVD-t sem, csak kp-ra hajtottak, meg ékszerre. Kicsi a kár(pénz nem volt otthon), de megvolt benne a slusszpoén, mert a nappaliban az asztalon ott volt egy citibankos számlakivonat, amit a bankos logó miatt kibontottak és persze nem volt benne semmi értékes. Viszont volt benne egy CirrusMaestro reklám a következő szlogennel: “A KÉSZPÉNZ IDEJE LEJÁRT”. Nem tudom, tolvajéknak volt-e humorérzéke, de az életnek legalább van. Sajnos.