Vörös csillag járt felettünk … I. rész

Szakítva a jól bevált hagyományokkal, nem a szó definitív magyarázatával, kifejtésével kezdem, hanem az emberiség történelmében keresem meg azokat az időszakokat, ami leginkább az alapja, vagy előzménye lehet a szociális/szocialista/kommunista “Mindenki egyenlő” elvnek.

Legelsősorban tekintsünk be Neandervölgy és Cro-Magnon ritkás tisztásaira. Az ősközösség elgondolt keretei még az állatvilágból teljesen ki nem emelkedettség jegyében hordozta az egyelnőség átfogó jegyeit. A klasszikus (ám egyben elavult) leírásokkal szemben, amik a munka, mint “Mi különbözteti meg az embert az állattól?” tényezőnek tekintik az emberré válás és az egyenlőtlenségek bekövetkezését,  ez az állapot maximum az első olyan télig tarthatott, amikor az első fagy beállta előtt valamelyik nagycsalád egy 2-3 mázsával nagyobb mamutot vagy 10 kasnyival több édesgyökeret bírt bespájzolni. A következményeket had ne magyarázzam.

A következő jellegzetes térnyerése az antik demokráciák népgyűlésesdijében fogható meg, ám itt rögtön le is kell szúrnunk a Megállni- ÉS Várakozni Tilos tábla alumíniumcsövét, hiszen a kőtáblás szavazás inkább volt előszele a képviseleti demokráciának nagyon kicsiben, mint bármi egyéb ideológia pettingje a kor szellemével.

Aztán jött Jézus Krisztus és az ő halálát követően az őskeresztények földalatti mozgalma, ahol markánsan jelen van az egyenlőség, sőt azt erősíti a szovjet típusú hadikommunizmus másik alapköve, a hiánygazdaság és a hiányalapú társadalom. VISZONT ezek a tényezők ténylegesen csak a túlélést bírták támogatni, majd a hatalmi elit felkarolta és államvallássá emelt katolikus hit és egyház volt az, amely szervezetileg is megtervezve, differenciáltan, központosítva képes volt túlnőni a Kisázsiában szigetről szigetre, városról városra bolyongó megtért Saul kopott kaftánjának keretein.

Tengernyi idő elteltével leljük meg a francia forradalom tűzes magvaiban mindazokat a jelszavat (“Szabadság, Egyenlőség, Testvériség”), amelyek zászlója alatt lépett ki az abszolut elnyomás szorító béklyójából egy igen-igen büszke nemzet, ám büszkesége hamar korrumpálódott és jakobinus diktatúrán, császárságon és még sok máson keresztül vezetette az n+1-dik köztársaságba, amelynek de Gaulle-i jellege inkább idézi az elnöki hatalom keretében punnyadó Amerikai Egyesült Államok belüllakóinak mogyoróvajas-baconos-majonézes autizmusát, mint egy karakán európai nemzet demokráciáját.

Aztán a 19-dik százatól már nem volt megállás, jöttek Marx mellett más okosok is az utópia szivárvány minden szinét idéző bentlakásos-újraelosztós-mindenkitmegdugós közületi elemeivel, amelyekről röviden a következő fejeztben ejtek szót.

Vörös csillag járt felettünk … Bevezető

Rövid erőgyűjtést és tudásösszesítést követően itt vagyok ismét, hogy nyár két legpunnyadtabb hete után elkezdjem felkészíteni az olvasótábort az elöttünk álló 3 és fél szűk esztendőre. Bórókai írta meg a július 13-i Heti Válasz Végjáték rovatában, hogy szerencséje a jobb oldalnak, hogy bukta a választást, mert ebből a szarból, ami az ország nyakán maradt, nem lehetett volna jót kihozni. Finoman fogalmazva = a komcsik a leveses tálba szartak, aztán most kiszedték nekik (mondjuk nekem, meg mindenkinek is), szóval most meg lehet próbálni megenni.

Ugyanakkor hallottam egy kedves barátomtól, hogy neki egy ismerőse azt mondta, hogy ha ez a kormány jövő februárig nem bukik meg és nem lesznek jövő tavasszal megint OGY választások, akkor ő veszi a hamuba sült pogit, meg a jó nagy bátorságot és meg nem áll Új-Zélanding. Ő sajnos csomagolni fog, a baloldali kormány meg marad és próbálkozik rendbe tétellel. Nem lesz jó. Már előre kérem az Úristent, hogy ne legyen hideg tél, mert lehet, hogy a gázszámlára megy el a farsangi jelmez ára (meg a karácsonyi halászlé is).

Addig is azonban megismertetem veletek, Kedves Olvasók, Barátaim, Elvtársak, Tisztelt Hölgyeim és Uraim, hogy miből lett a Cseregyurcsány. Ma délután az első, általános bevezető a kommunizmus alapjairól, mélyen az emberiség (h)őskorában rejtőző előzményeiről. Addig meg szép napot. ÉS ne felejtsétek: már csak 18 nap van hátra az Egyensúlyteremtés kezdetéig. Élvezzétek!

Ahamkar bednyuz, de legalább nyuz

Tisztelt Olvasóközönség!

Azon a bizonyos forró nyári éjszakán az alagsori lakás konyhájában, az elfogyasztott boritaltól elbódultan nagy fába vágtam(tuk) a fejszémet(nket).
Pár perc alatt megfogalmazódott bennünk a folytatásos sci-fi alapötlete. Milyen jó lesz nekünk, ha a sajnoson ilyen is lesz… Ebben nem tévedtünk, ezt sokan visszaigazolták. Amit viszont borgőzösen némileg figyelmen kívül hagytunk, az az, hogy meg is kell írni. Mivel az alapötlet megvolt, az első fejezet íratta magát. Igen ám, csakhogy sci-fi révén sok kitaláció kell legyen benne, mégpedig minél bonyolultabb, annál jobb. És ezzel meg is kezdtem a nehézségek sorát. Nem árt, ha logikai buktatóktól mentes a történet, a kitalációk nem mondanak ellent egymásnak. Ahhoz azonban, hogy izgalmas sci-fi legyen, nem árt izgalmas sci-fi eszközöket -sok technikát, történeti csavart, gyilokot, cselszövevényt, etc.- bevetni.

Szereztem notebook-ot, hogy este, otthon nyugalomban tudjak írni, de nem nagyon kerülök éjfél előtt haza, ha igen, akkor általában nem egyedül -nem, nem nővel sajnos, pedig már szívesen lecserélném a negyedkegyelműeket egy darab leányra-, a srácok mindig megörvendeztetnek a társaságukkal. Az egyiknek nincs áram a lakásában, mert szétégtek a kínai nagy fallal egyidős vezetékek, a másik meg egyszerűen csak fél egyedül elaludni, mióta szakított.
Ennyi nyüszítés éppen elég. Jöhet a lényeg.

Száz szónak is egy a vége, sci-fit nem lehet folytatásokban megírni. El kellett kezdenem (és ez meg is történt) megírni a teljes sztorit, legalább nagy vonalakban. Ezzel logikai bukfenceket lehet kikerülni, illetve ha készen van, gyorsabban fognak jönni a folytatások is. Esetleg -bár nem kívánkozom tolkieni, vagy asimovi magasságokba- még stilisztikailag is csiszolódom közben. Bár puszta kedvtelésből írom a történetet, szemetet nem szeretnék alkotni. <- Ide írnit akartam írni, de az szóismétlés lett volna, ezért vetettem oda a fellengzős alkotni-t.
Ennyi. Köszönöm, hogy sokan hiányoljátok; most egy remek húzással ügyesen kiszúrtam a szemeteket. Kaptatok is meg nem is. Sajnos.
Viccen kívül pedig: kitartás. Ami késik, legalább nem múlik. Dolgozom, és ennek meg lesz a gyümölcse, ha 2032-ben, akkor 2032-ben. Lehet, addigra már igaz történet lesz, nem sci-fi :).

Melák haver – Mátraaljai Tramini 2004 (Markaz)

Nekem a tramini gyerekkori emlék, nagyapám állandóan ezt itta laza fröccsként alsóőrsi nyaralónk pincéje előtt pihenve, vagy a kertben, padon őrködve saját kevés szőlőtőkéje felett, botjával bádoglemezre csapkodva, amikor seregély ért a fürtök közelébe. (Óriási volt a kapcsolódó “Netene!” üvöltés is, amiről többen a szomszédban nyaralók közül azt hitték, hogy unokáit szólítja így, annyira gyakran hangzott el augusztusi délutánokon.) A Balatonnál a tramini félszárazra vagy félédesre érik, ami nekem még fröccsnek se jöhet szóba, így nagy kiváncsisággal bontottam a hosszúkás palackot.

Ez a mátraaljai változat olyan, mint Petőfi A Helység Kalapácsa című művéből a Szélestenyerű Fejenagy. Illatra átlagos, színe épphogy erőteljesebb, mint egy normál fehérboré. Enyhe gyümölcsös jegyek, sokadik illatminta vételezés után hajaz némileg őszibarackra, leginkább csak erős koncentráció mellett. Ízét, zamatát tekintve azonban …

Olyan érzés az első korty, mint ha a bor kiugrana a pohárból, felrántana egy keményszárú bőrcsizmát (olyan néptáncos fajtát), megpödörné a bajuszát és ököllel az asztalra csapna. (Ahogy a csalást gyanító, nagytestű ultipartner szokott 10 fröccs után csalást gyanítva.) Közepesen testes, viszont tüzes, akár egy gőzmozdony fűtőtere. Hűvösségével végigperzseli a nyelvet, a garatot és a nyelőcsövet. Ha a második kortyhoz némi levegőt is szürcsölünk óvatosan, akkor még jobban kiteljesedik, akár a tájra boruló viharfelhő. Kibomlik savaiból a tramini szőlőjének hars keménysége, elárasztja fejet mindenhol. Közepes kortyokban ajánlott fogyasztani, mert egy nagyobb nyelet egészen konkrétan szájpadlási tsunamit képes elindítani a nem kellően felkészült fogyasztónál. Tapasztalataim szerint nyers erejét legjobban vörösbor-közeli, a pince felső polcán elérhető 13-15 fokos hőmérsékeleten adja ki, tehát ha hűtőben szorítjuk a hideg irányába, akkor fogyasztás előtt 15-20 perccel vegyük ki és 5 percet hagyjuk állni  pohárban is, had helyezkedjen el. 🙂 Javallott hozzá valamit enni, mert 2-3 deciliternyi is megmarkolhatja az egyensúly-központot.  

Középkategóriás élvezeti fokát 800 forint környéki ára igencsak támogatja. Olyan bor, amiről nyugodtan megfeledkezhetünk, hogy utána az ínséges (már megint nincs itthon mit inni!) állapotok esetén elégedett fejjel hátradőlve emeljük a fény felé a poharat. Nem fogunk benne csalódni.

Lelőhely: Vázsonyi Csaba borait meg lehet találni sok helyen, ráadásul korrekt minőségben, nem túl drágán. Ami fix: Match/Smatch áruházak 

Van

Van

Van, aki úrnak születik,
Van, aki jobbágynak.
Jobbágyszívben nincs
Nyoma honvágynak.
Jobbágyszívet csak
A munka éget.
Amikor nyírják,
Csak akkor béget.

Van, ki küldőnek születik,
Van, aki hordárnak.
Hordárkézben nincs
Nyoma formának.
Hordárkezet csak
A súlyok húznak,
Bőrén fájó lét
Kínjai kúsznak.

Van, ki ravasznak születik,
Van, aki mordálynak.
Mordálytestben nincs
Nyoma morálnak.
Mordálytestet csak
Lőpor, mi téphet.
Füstbe borulva
Szétveti az élet.

Van, ki mesternek születik,
Van, aki kontárnak.
Kontárlétben nincs
Nyoma tudásnak.
Kontárlétet csak
Selejt, mi mérgez.
Amikor gyorsít,
Épp akkor fékez.

Van, aki embernek születik,
Van, aki polgárnak.
Polgárhévben nincs
Nyoma korlátnak.
Polgárhévben csak
Az érték mérhet.
Erősen válogat,
Miheztartás végett.

Ülni vonaton – Strandszezonban hétvégén, Siófokra

Barátokkal májusban egyeztetés, Siófokon közös hétvége lefoglalás, dátum eljövés, utazóeszköz interneten megnézés, munkahelyről korábban lelépés, gyors összepakolás, elindulás, üdülési csekk otthonfelejtés, visszaszaggatás, Déli pályaudvarra Szahara-marathon állapotban érkezés.

Pályaudvaron 900 jegyet váltani kívánó utasnak 5 pénztár üzemelés, ebből háromban vak, parkinson-kóros, golyós számológépen tanult nyugdíjas mínusz 15-tel számítógépen jegykiadást, mint fizetett munkát gyakorlás.

Legközelebbi sorban várakozó Kedves helyére beállás, őt helyet foglalni küldés. 15 perc alatt sorra kerülés, bankkártyás fizetéssel Muhammad Ali állapotú, stramm pénztáros bácsit megörvendeztetés, sorban mögöttem állóknál vesegörcsöt és fogcsikorgatást eredményezés, közben Kedves telefonálás, hogy állóhelyet találás, 2 perc múlva megint telefonálás, hogy a két embernyi állóhelyen máris 7-en állás. Kedvest vonatról leszállítás, közben homlokról a szembe folyó izzadtságot a verejtékes kézfejjel letörlés helyett szétkenés. Vonathoz visszasétálás, állapotokon megdöbbenés és visszarettenés. Hangosbemondó ominózus gyorsvonathoz rendészeket hívás, ezután végleg későbbi vonat mellett döntés. Információnál ősi indiai bevándorló csávótól következő vonatok felől érdeklődés, egy vonatot találás, a két és fél óra várakozásra és a két és fél órás vonatozásra lélekben felkészülés, majd váróterem piros, billegős műanyag székein kényelmesen elhelyezkedés, lehűlni próbálás. Eszegetés, iszogatás, fagyizás, újságolvasás, beszélgetés.

Kiváló személyvonatot fél 9-kor vágányra betolás, felülés, felcuccolás, ásványvízbeszerzés, letelepedés, indulásra várakozás, Kedves elalvása, olvasgatás. Közben vonat telítődése, szomszéd ülőhelyre 11,5 éves átlagéletkorú társaság érkezés, üvöltözés, anyázás, bazmegolás, felnőttnek levés. (Általános iskolás csapat tagjai: szőke-copfos, derékhurkás lyányka, magát 3 számmal kisebb márványfarmerba belezsúfolva, cigarettát osztogatva, 3 soros, menstruációért könyörgő, alsókáposztásmegyeri zsolozsmát énekelgetve. Idegbetegfiú, vékonyan, trikóban, terepszínű nadrágban, felzselézett hajjal, fülében mp3 lejátszó. Buksifejbrádör, baseballsapkában, a csapat lúzerként deszkás szerkóban. Izzadós kövérlegény, 16 évével a csapat doyenje, pénzzel egyedül ő rendelkezik. Semmilyenhajú, első szőrből hetyke bajuszkát viselő, kormosfiú, nagyhanggal, egymásra hajtogatott lapátfogakkal, anyádba-szókinccsel, Hurkáslány vad csődöreként jelen levés.) Csapatot akaratlanuk figyelés: Agárdra, kempingbe menés, de szállás még le nem foglalás, szállás nevét nem tudás. Ezen beparázás, telefonálgatásba kezdés, de telefonba rendesen beszélni nem tudás, telefonszámkérés, de azt fel nem írás, vékony-trikós néha közbeüvöltés, Agárd helyett Veresegyházra, „keresztapámfijához” menni akarás, többieket erre biztatás. Teljes káoszba fulladás, 197-re több ezer forint elköltés, eredményre nem jutás. Hetykebajuszú Hurkást anyjába elküldés, kocsiból „Holkellittleszállni?!” hőbörgéssel kirohanás, Idegbetegfiú felbátorodás, Veresegyház reményében önmagát Hetyke után vetés. Persze maradás. Lenyugvás, Hetyke Hurkással nyelvescsókok váltásába kezdés, nadrág és mellmarkolászás, cuppogás. Idegbetegfiú összetörés, mp3 lejátszóba menekülés. Agárdon leszállás, én megkönnyebülés.

3 üléssel odébb mulatozó brancs hangja alábbhagyás, hang helyett öklendezés, amit hordozható magnóval elnyomás, de a rókaszagot kiűzni nem tudás. Közben mi szolídan a perceket visszafelé számolás, Szabadi-Sóstónál felállás, műbőr ülés jótékony hatását testünk minden azzal érintkező részén érzékelés és élvezés. Siófokra éjfélkor befutás, lélekben megkönnyebbülés, csak helyjegyes vonatra felülést elhatározás. Biztosan betartás.