Melák haver – Mátraaljai Tramini 2004 (Markaz)

Nekem a tramini gyerekkori emlék, nagyapám állandóan ezt itta laza fröccsként alsóőrsi nyaralónk pincéje előtt pihenve, vagy a kertben, padon őrködve saját kevés szőlőtőkéje felett, botjával bádoglemezre csapkodva, amikor seregély ért a fürtök közelébe. (Óriási volt a kapcsolódó “Netene!” üvöltés is, amiről többen a szomszédban nyaralók közül azt hitték, hogy unokáit szólítja így, annyira gyakran hangzott el augusztusi délutánokon.) A Balatonnál a tramini félszárazra vagy félédesre érik, ami nekem még fröccsnek se jöhet szóba, így nagy kiváncsisággal bontottam a hosszúkás palackot.

Ez a mátraaljai változat olyan, mint Petőfi A Helység Kalapácsa című művéből a Szélestenyerű Fejenagy. Illatra átlagos, színe épphogy erőteljesebb, mint egy normál fehérboré. Enyhe gyümölcsös jegyek, sokadik illatminta vételezés után hajaz némileg őszibarackra, leginkább csak erős koncentráció mellett. Ízét, zamatát tekintve azonban …

Olyan érzés az első korty, mint ha a bor kiugrana a pohárból, felrántana egy keményszárú bőrcsizmát (olyan néptáncos fajtát), megpödörné a bajuszát és ököllel az asztalra csapna. (Ahogy a csalást gyanító, nagytestű ultipartner szokott 10 fröccs után csalást gyanítva.) Közepesen testes, viszont tüzes, akár egy gőzmozdony fűtőtere. Hűvösségével végigperzseli a nyelvet, a garatot és a nyelőcsövet. Ha a második kortyhoz némi levegőt is szürcsölünk óvatosan, akkor még jobban kiteljesedik, akár a tájra boruló viharfelhő. Kibomlik savaiból a tramini szőlőjének hars keménysége, elárasztja fejet mindenhol. Közepes kortyokban ajánlott fogyasztani, mert egy nagyobb nyelet egészen konkrétan szájpadlási tsunamit képes elindítani a nem kellően felkészült fogyasztónál. Tapasztalataim szerint nyers erejét legjobban vörösbor-közeli, a pince felső polcán elérhető 13-15 fokos hőmérsékeleten adja ki, tehát ha hűtőben szorítjuk a hideg irányába, akkor fogyasztás előtt 15-20 perccel vegyük ki és 5 percet hagyjuk állni  pohárban is, had helyezkedjen el. 🙂 Javallott hozzá valamit enni, mert 2-3 deciliternyi is megmarkolhatja az egyensúly-központot.  

Középkategóriás élvezeti fokát 800 forint környéki ára igencsak támogatja. Olyan bor, amiről nyugodtan megfeledkezhetünk, hogy utána az ínséges (már megint nincs itthon mit inni!) állapotok esetén elégedett fejjel hátradőlve emeljük a fény felé a poharat. Nem fogunk benne csalódni.

Lelőhely: Vázsonyi Csaba borait meg lehet találni sok helyen, ráadásul korrekt minőségben, nem túl drágán. Ami fix: Match/Smatch áruházak